Utazás Konstantinápolyba (1608-1609)

Összefoglaló

A Magas Portánál járt első királyi követség a magyar hadsereg mohácsi veresége és a törökök 1529. évi első bécsi ostroma közötti időre esik. Ezután a Habsburgok és a törökök kapcsolatai mind szorosabbak lettek, különösen az 1547. évi békeszerződés óta, amikor I. Ferdinánd, mint magyar király Szulejmán szultánnal szemben arra kötelezte magát, hogy a Habsburgoknál maradt „királyi Magyarországért” évi 30 000 dukátot fizessen. A Bécs és Konstantinápoly közötti diplomáciai érintkezés szorosabbá válásának alapja a zsitvatoroki béke (1606) volt, melynek értelmében megszűnt a Habsburg-királyoknak a szultánnal szembeni adózási kötelezettsége. Az első nagyszabású követséget, amelynek célja a zsitvatoroki békekötés okmányainak kicserélése volt, Herberstein Ádám báró és Rimay János vezette. E kötet Maximilian Brandstetter, a követség titkára úti beszámolóját tartalmazza.