Idén 120 éves a mozi!
Egyik kedvenc szórakozásunk, kikapcsolódásunk, művészetünk, a mozi és a film idén 120 éves. Olvassa el rövid áttekintésünket arról, mi minden történt ez idő alatt!
Így kezdődött…
1895-ben Auguste és Louis Lumière szabadalmaztatták a mai kamera ősét, a kinematográfiát, így nemcsak egy-egy kimerevített pillanatot, hanem mozgóképet is sikerült megörökíteni – ezzel megkezdődött a hetedik művészeti ág, a film története.
A technikai újításoknak köszönhetően viszonylag gyorsan fejlődött a mozi, 1904-ben már az első hangosított filmet játszották, 1909-ben pedig levetítették az első színesített filmet is. Sorra jöttek létre a nagy amerikai filmstúdiók, és az egyre újabb technikai vívmányoknak köszönhetően egyre izgalmasabb élmény lett a mozizás: a kezdetleges próbálkozások után a húszas években az első igazi hangosfilm, a harmincas években pedig az első színes film is nézők elé került. A negyvenes években már sztereo hangzással vetítettek filmeket, és habár hamarosan megjelent a televízió, az emberek még mindig szerettek moziba járni.
A világ első mozifilmje
A világtörténelem első filmje is a Lumière-fivérek nevéhez fűződik: 1895. március 19-én, saját üzemük előtt vették fel A munkaidő végét. Pár napra rá szűk körben le is vetítették, és még ez év decemberében megtörtént a film nagyközönség előtt történő nyilvános bemutatója.
Ekkor már nemcsak A munkaidő végét láthatták a nézők, a Lumière-fivérek összesen 10, a mindennapok pillanatait megörökítő rövidfilmet vetítettek le, köztük a Megöntözött öntözőt és A kisbaba reggelijét is – ez volt tehát az első hivatalos mozivetítés. A munkaidő végét azóta tisztelgésképp több nagy rendező is újraforgatta, többek közt Quentin Tarantino és Pedro Almodóvar.
Az első filmsztárok
A mozi és a film fejlődésével, elterjedésével és a hollywoodi gépezet beindulásával létrejött egy új jelenség is, ami eddig ismeretlen volt: megszülettek az első mozicsillagok.
Az emberek színészekért és rendezőkért kezdtek el rajongani, tömegek mentek el moziba, csak hogy filmvásznon láthassák kedvencüket – Kathrine Hepburn, Ingrid Bergman, Greta Garbo, Cary Grant, Marlon Brando, Fred Astaire, Charlie Chaplin és Orson Welles filmjeit még mi is, a mai napig szívesen nézzük. Chaplin és Welles egyébként rendezőként is jelentőset alkotott, és mindenképp érdemes megemlékezni a magyar származású George Czukorról is mint filmrendezőről.
1929-ben az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia megalapította az azóta is legfontosabbnak számító filmes díjat, az Oscart, melynek díjkiosztója mai napig a legrangosabb és legjobban várt filmes esemény. Az első évben négy, azóta is élő kategóriában osztottak díjakat: a legjobb film a Szárnyak lett, a legjobb rendező Frank Borzage (A hetedik mennyország), a legjobb férfi főszereplő Emil Jannings (A hontalan hős), a legjobb női főszereplő pedig Janet Geynor (A hetedik mennyország).
A mozi mindig képes a megújulásra
Az elmúlt 120 év persze nem volt zökkenőmentes. A televízió elterjedése, az otthoni filmnézés, később az internet elterjedése folyamatosan megújulásra kényszerítették és kényszerítik a mozikat, de a filmipar szinte évről-évre olyan technikai újdonságokkal lepi meg a nézőket, hogy a mozizás még mindig lebilincselő élmény. A számítógépek fejlődésének köszönhetően a ’80-as, ’90-es években a filmekben makettek helyett egyre inkább grafikus megoldásokat alkalmaztak, 2002-ben A Gyűrűk Ura második részében már több ezres tömegeket tudtak megjeleníteni anélkül, hogy statisztákat alkalmaztak volna. A CGI-nek köszönhetően tehát már bármi élethűre megalkotható és megjeleníthető a filmvásznon, gondoljunk csak a Jurassic Parkra, az Avatarra, A Gyűrűk Urára, vagy hogy az első, egész estés, teljes mértékben számítógéppel készített animációs filmre, a Toy Storyra. Jelenleg a mozi csúcstechnológiájának a 3D-s, 4D-s és IMAX technikák számítanak, de ki tudja, talán hamarosan még ennél is komplexebb élmény lesz beülni egy filmre… A technikai újítások mellett közösségi tér és szórakoztató komplexum lett a mozi intézménye, várjuk a filmbemutatókat, és szeretünk moziba járni – ha néha válságba is került a mozi, a film sosem.
