D. Tóth Kriszta ajánlja

Látok, hallok, érzékelek valamit, ami velem marad. Szerintem érdekes, megindító vagy elgondolkodtató - úgyhogy megosztom veletek. Bármi jöhet,
az egész világ belefér.

Kriszta
kedvencei

Van némi túlzás ebben a számban…

„Szelíden átkelek az Andokon, a hátizsákban egy törött szaxofon…” – énekli Szűcs Krisztián a Budapest Bár legújabb dalát a Petőfin. Korán van, a Hűvösvölgyi úton már megint dugó, és reggel vettem észre, hogy otthon elfogyott a kávé, nem tudtam főzni. De akkor hirtelen egymásra nézünk a lányommal, arcunkat egyforma, széles mosoly teríti be. Felcsavarom a hangerőt, és együtt üvöltjük Krisztiánnal a szöveget. Ez az új kedvenc dalunk. Minden reggel játssza a rádió, már kívülről fújjuk az egészet:

„Egy húszezer éjszakás kaland.
Körülbelül az lenne magával elég.
Talán van némi túlzás ebben a számban,
de csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét…”

A fönti jelenet óta eltelt fél év, Lola elkezdte a harmadik osztályt, én pedig megírtam a második regényemet. Azon a csipás májusi reggelen viszont a könyvből még csak néhány oldal volt kész, képlékeny volt benne minden és mindenki. De akkor történt valami. Kitettem a gyereket az iskolánál, hazamentem, leültem a laptopom elé, az első oldal legtetejéhez állítottam a kurzort, és mintha ez volna a világ legmagátólértetődőbb dolga, címet adtam a készülő regénynek. Húszezer éjszaka. Onnantól kezdve fokozatosan a helyükre kerültek a karakterek és mederbe a történet.

A történet, amely régóta mocorgott bennem, már azelőtt, hogy nekiültem az első könyvnek, amit anyámról írtam. A Jöttem, hadd lássalak egy létező, hús-vér nő, az édesanyám története. Egyszerre döglöttem bele a megírásába, és szabadultam föl a munkában. Ha úgy tetszik, édesanyámtól kaptam egy csodálatos búcsúajándékot: azt, hogy írni kezdtem. Kaptam tőle egy új utat. Kellett hozzá az ő halála, a hiánya, a veszteség elementáris ereje. Kiszakadt belőlem anyám könyve, és vitt mindent magával.

Az előjegyzéshez kattintson ide!

A Húszezer éjszaka más. Ezzel már nem neki, hanem magamnak tartoztam. Ezt a történetet nem kötötte a valóság béklyója, arra vittem, amerre csak akartam. Vagyis… arra vitt engem, amerre csak menni akart. Egy igazi, fikciós történet, kitalált karakterekkel és kitalált, de mégis ijesztően valódi cselekménnyel. Érdekes, izgalmas, ellentmondásos nőkről szól ez is, de a világa mai. Ez már nem a szüleink élete, hanem a miénk. Nem a szüleink harca, hanem a mi harcunk. A mi városunk, a mi szorongásaink, a mi elfojtásaink. Szomjas Helga, a főhős, csak fél évvel idősebb nálam. Sokkal több dologban különbözünk, mint ahányban hasonlítunk. Néha elképedek a mondatokon, amiket kimond, a dolgokon, amiket csinál. Az elmúlt hónapokban a barátnőm lett. Egyszerre szeretem és idegesít. Néha legszívesebben megfognám és jól megráznám, hogy észrevegye: amit keres, az ott van a szeme előtt – néha viszont megölelném szorosan, és minden erőmmel megpróbálnék segítenék neki. Helga története mindenki számára érdekes, aki házasságban él, aki volt már házas, vagy aki csak tervezi. Nőknek és férfiaknak. Mindenkinek, aki a boldogságot keresi.

Nehezen írok arról, hogy miről írtam. Mert a Húszezer éjszaka minden egyes olvasójának mást és mást mond majd. Már előjegyezhető, októbertől a kezetekbe vehetitek, majd ti megmondjátok nekem, hogy miről szól, oké? Addig is, talán az lesz a legjobb, ha idemásolom szerkesztőm, Nagy Gabriella összefoglalóját a regényről:

„Húszezer éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?

D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét.


A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test felfedezésének története a női lélek útvesztőiben.

És tükör, nehéz, de határtalanul felszabadító belenézni.”