5
az 5-ből
1 értékelés alapján
József Attilát kerestem e könyvben és Illyés Gyulára találtam. Egy meghurcolt ember kései vallomása ez, akit saját kora nem, csak a jövő igazolhat. A költő halála után sokan bűnösnek érezték magukat, és még többen bűnbakot kerestek és találtak Illyés Gyula (és felesége, Flóra) személyében. Illyés maga is érezte ezt, hiszen baráti kapcsolata József Attilával a vallomás szerint is ellentmondásosnak tűnik. Úgy képzelem, hogy József Attila vibráló-vitatkozó lényével szemben értetlenül állhattak higgadtabb-józanabb barátai.Hatása elől nem lehetett kitérni, de éppen annyi fájdalmat is hozhatott barátai életébe vádaskodásaival, mint amennyi lelkesedést zsenialitásával. Nem lehetett haragudni rá, hiszen barátai megkönnyebbülten adtak és kértek bocsánatot a halála előtti utolsó találkozáskor. Felvetődik a kérdés, hogy mégis mennyire tartozunk felelősséggel barátaink cselekedeteiért, és mennyit lehet feláldozni az életünkből értük.