La testa perduta di damasceno monteiro

Összefoglaló

Manolo cigány lefejezett holttestet fedez fel egy portói közpark bokrában. Egy fiatal újságíró rámutat egy import-export cégre, ahová az újságíró elmegy, és eljön egy Mello Sequeira nevű ügyvédhez. A riporter a Guarda Nacional őrmesterén keresztül értesül a hongkongi kábítószer-kereskedelemrőleljutott a Puccini's Butterfly szórakozóhelyhez, majd az összes kis drogdílerhez. Firmino találkozik a titokzatos ügyvéddel, és amellett, hogy az ügyről beszélgetnek, különféle témákról beszélgetnek. Az ügyvéd azt tanácsolja neki, hogy írjon egy cikket a közvélemény befolyásolására. A Puccinihez járt újságíró egy sajtóközleményen keresztül meggyőződhet a kábítószerek jelenlétéről, és mindent felfedhet; később interjút készít az őrmesterrel, aki felajánlja a végső verziót, és megvédi magát a trükkös kérdésektől.

Firmino néhány hónap után újságíróként áll a bíróságon, a meghallgatáson nem jegyzetel, és az emlékek vonják el a figyelmét; csak az ügyvéd beavatkozását rögzíti. A visszatérő vonaton újra felolvassa a mondatot: az őrmestert felmentették.

Hónapok teltek el, és Firminót Mello Sequeira távirata hívta meg, hogy azonnal menjen Portóba: az ügyvéd egy tanú jelenléte miatt újraindítja a tárgyalást, akit az újságíró meghallgat. RÉSZLETESEBB ÖSSZEFOGLALÁS: A Damasceno Monteiro története nyomorúságból, bántalmazásból és erőszakból áll; hogy túl sokat látnak (és sajnos elfelejtenek)! Önmagában nem eredeti, és nem is tartalmazza a tengerentúli regényíróknak annyi sikert hozó legnyomasztóbb thriller elemeit, másrészt az elbeszélés célja nem a szórakoztatás, hanem az elgondolkodtatás. Gondolkodjunk el azon, hogy rendkívül civilizált Európánk különböző részein még ma sem van egyértelmű jelentése az igazságosság kifejezésnek. Arról, hogy a rendőri hatalom önkényes felhasználásával hogyan az egyén jogainak legmegalázóbb megaláztatása megengedett. Mindenekelőtt gondolkodjon el azon, hogy egy személy miként is személy. Az a regény, amelyet Antonio Tabucchi ezekből a témákból épít fel, minden bizonnyal az egyik legértékesebb, detektívtörténetnek szánt, és egy újságírói nyomozás hangjaival fejlődött, egy keményen dolgozó és szürke, de nem minden báj Portóban játszódik. hogy Portugália.olyan kedves a szerzőnek. A cselekmény abból indul ki, hogy "Manolo, a cigány" egy fejetlen holttestet fedezett fel, egy öreg cigány (egy figura, amely egy másik, a könyvben erősen jelenlévő témát, a marginalizálódást vezeti be), aki, mivel csekély rokonszenvvel bír az igazságszolgáltatás iránt, nem hajlandó elmenni. hogy jelentse a felfedezést a rendőrségnek. Firmino egy lisszaboni bulvárlap fiatal tudósítója: "O Acontencimento", félénk, kissé ügyetlen, de bátor és (a fiatalokhoz hasonlóan) tele reménnyel, arról álmodik, hogy egy napot az irodalomkutatásnak szenteljen és esszét írjon. Vittoriniról és a portugál regényre gyakorolt ​​hatásáról; nyomon fogja követni a nyomozást, és Manolo beleegyezik, hogy elmondja neki, mit látott és hallott Damasceno Monteiro meggyilkolásának éjszakáján. Hamarosan kiderül az igazság a szörnyű bűntényről: Damasceno Monteiro egy import-export cég egyszerű fiúja volt, és a polgárőrség három ügynöke gyilkolta meg, mert miután kiderült, hogy nemzetközi kábítószer-csempészetet irányítanak, megpróbálta naivan, mielőtt kihasználta volna, majd miután felfedezték, megzsarolja őket. Fernando de Mello Sequeira ügyvéd, - mondta Loton, mert erős fizikai hasonlóság van Charles Laughton színészhez, támogatni fogja a vádat a polgárőrség ügynökeinek perében. Elhízott, szőrtelen és ernyedt arc, lógó ajak. Egy bukott nemesi család sarja, jóindulatú tömegét kiállja az elhagyottak és a szerencsétlenek védelmében. A költészet és az irodalom szakértője abszolút tiszteli Hans Kelsen jogfilozófus, ifjúkorának bálványának elméleteit, és különösen rögeszméje az elmélet iránt.Alap normakézen fogva vezeti át a mindenekelőtt visszaélésekből, erőszakból, sikkasztásból álló valóságon, és a végén megadja neki (a rejtélyes, keltezett, svájci vasúti menetrend mellett) a szakma, az újságírás iránti szeretetet is, tiszta szenvedéllyel kell gyakorolni, mint egy küldetést. Nem sokat számít tehát, hogy az első tárgyaláson az ügyvéd szívből jövő könyörgése nem tetszik a szétszórt, esetleg megijedt esküdtszéknek; hogy idézeteinek tehetetlensége összeütközik a torz igazságszolgáltatás bástyájával, hogy sok és törékeny szava alig marad nyoma az őt hallgatók lelkiismeretében és a Firmino által készített felvételeken: új bizonyítékok lesznek az újranyitásra. a nyomozás, lesz egy másik folyamat. Ennek a két szereplőnek, ezeknek az alakoknak a találkozása, úgy tűnik, annyira más a könyv igazi mozgatórugója. Firmino és Loton, a tanár és a tanítvány, Kelsen és Lœkacs, Lisszabon és Porto, azok tapasztalata, akik látták a létező leghibáztathatóbb dolgokat, és a fiatalok és még reménykedők ügyetlen naivitása. Ez az egész két lélek szembeállítása, ez az a kettősség, amelyet Tabucchi bölcsen felvázol egy történet sorai között, amely végső soron nem más, mint egy egyszerű cél, a stílus és az irodalmi kecsességgel, amely megkülönbözteti, egy gyakorlat, amely soha nem ér véget. ő maga, de mindig világosan elkötelezte magát az elmélkedés, a lemondás mellett, mint ebben a gyönyörű kötetben. ügyetlen naivsága annak, aki fiatal és még reménykedik. Ez az egész két lélek szembeállítása, ez az a kettősség, amelyet Tabucchi bölcsen felvázol egy történet sorai között, amely végső soron nem más, mint egy egyszerű cél, a stílus és az irodalmi kecsességgel, amely megkülönbözteti, egy gyakorlat, amely soha nem ér véget. ő maga, de mindig világosan elkötelezte magát az elmélkedés, a lemondás mellett, mint ebben a gyönyörű kötetben. ügyetlen naivsága annak, aki fiatal és még reménykedik. Ez az egész két lélek szembeállítása, ez az a kettősség, amelyet Tabucchi bölcsen felvázol egy történet sorai között, amely végső soron nem más, mint egy egyszerű cél, a stílus és az irodalmi kecsességgel, amely megkülönbözteti, egy gyakorlat, amely soha nem ér véget. ő maga, de mindig világosan elkötelezte magát az elmélkedés, a lemondás mellett, mint ebben a gyönyörű kötetben.