Musicologia Hungarica 1–3.

Összefoglaló

Ez a kiadványcsomag három kisebb kötetet ölel fel, amelyek a Musicologia Hungarica sorozat első három darabja. Dalos AnnaTudós nő a Horthy-korszakban – Prahács Margit (1893–1974)Musicologia Hungarica 1Francia kapcsolat – Haraszti Emil (1885–1958) pályaképeMusicologia Hungarica 2.A 20. század elején, az elsősorban német orientációjú magyar zeneéletben üdítően hatott a francia muzsika újdonságainak megismerése. Olykor azonban a francia művészet iránt érzett rokonszenv nemcsak zenei, de erőteljes politikai felhangokkal is bírt. Miként válhattak zenei jelenségek egy-egy közéleti vita vagy akár a propaganda eszközévé, és mi volt ennek az ára? Többek között e kérdés merülhet fel a Bartókkal való feszült viszonyáról elhíresült Haraszti Emil (1885–1958) pályaképének áttekintésekor. Haraszti működési területei – tanári, intézményvezetői, zenekriti­kusi és zenetörténészi tevékenysége – adalékokkal szolgálnak az ezekben az években még kevéssé fejlett magyar zenetörténet-írás módszertani preferenciáiról, a kutatás személyi feltételeiről és a forrásfeltárás helyzetének alakulásáról is.Dalos AnnaKodály Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1946–1949)Musicologia Hungarica 3.Bár a Magyar Tudományos Akadémia 1945 és 1949 közötti törté­nete, a szovjet mintára kikényszerített átalakítás folyamata már korábban felkeltette a kutatók érdeklődését, Kodály Zoltán épp ezen időszakra eső elnöki tevékenysége ez idáig nem került a vizs­gálódások középpontjába. E kismonográfia – a Kodály-kutatásban mindeddig fel nem használt levéltári és sajtóforrásokra támasz­kodva, Kodály elnöki beszédeit a kontextus ismeretében újraértelmezve – kíséreli meg meghatározni a zeneszerző-népzenekutató elnök mozgásterét és helyét az Akadémia sorsát tekintve drámai történések alakulásában.

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.