Tomaji Attila új kötetében tovább érlelődik az az elégikus tónusú nemes költőiség, amely a hagyományhoz sok szállal kötődve is független szólam a magyar költészet jelenében. Szembe úszik az árral: nem irónia, hanem áhítat, nem szikár próza, hanem énekbeszéd alakítja a verseket, amelyek nagy része a halál árnyékában született. A búcsúzó szemével veszi számba a világ darabjait. A konyakbarna, szélbe feszült, csavart törzsű fákat, amelyek mögött Nemes Nagy Ágnes figyelmeztető ujja magasodik, vagy Jékely Zoltánra is emlékezve a platánok fölött vonuló felhők bálnanyáját. Kosztolányi versét a barátainak ajándékozza: "Ezt hozta az ősz, férfiakat a zebegényi kertbe..." Költőkhöz kapcsolódva úszik a költészet folyamában, és az előző kötetből átemelt versekkel is táplálja önnön folyamatosságát. Címét a kötet ebből a versből kapja:
"Ébredés és lefekvés életnyi feszített víztükrén
saját sors délibábkontinensét viszi az őrült szél.
Idő nélkül gomolyog a jelen, mérhetetlen hajnalon:
nincs mód többé magam rímekkel összetartanom."
A hang lankadatlan vonulása fátyolos dallamával magába szívja az olvasót, és a folytatás ígéretével biztat.
Várady Szabolcs
Eddig megjelent verseskötetei:
Torzó (Kurucz Gábor, 1991), Keresztmetszet (Alterra Kiadó, 2004), Sötéttiszta sáv (Fekete Sas, 2010)
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak a dig...
Online ár:
2 975 Ft
Eredeti ár: 3 499 Ft
Online ár:
2 542 Ft
Eredeti ár: 2 990 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján