A Magyar Képzőművészeti Egyetem szecessziós plakátgyűjteményéből 2013-ban rendezett kiállítás katalógusa Földi Eszter bevezető tanulmányával.
Hosszú leírás:
A Magyar Képzőművészeti Egyetem nemzetközi szecessziós plakátgyűjteményéről azt hihetnénk, hogy ez a rendkívül színvonalas, Magyarországon egyedülálló kollekció már régóta ismert mind a nagyközönség, mind a szakemberek számára. Ez azonban távolról sincsen így. Történetének száz éve alatt a gyűjtemény feledésbe merült, mivel az igen értékes, többségükben a XIX-XX. század fordulóján készült litografált plakátok, lapok csak az utókor számára alkotnak különleges művészi értékű gyűjteményt. Annak idején, a kortársak, a gyarapítók szemében valószínűleg csupán érdekességek, a művészet új műfajainak mintadarabjai, esetleg tanítási segédeszközök lehettek. A plakátok soha nem alkottak összefüggő, különálló gyűjteményt, bekerülésük nincsen pontosan dokumentálva, a könyvtár leltárkönyvében egy csoportként szerepelnek, ahol csak a darabszámot jelölték meg, az alkotókat nem. Mivel nem kezelték őket értékes alkotásokként, az idők során egy részük elveszett, a meglévők hollétéről sem tudtak, leltározatlanul, feldolgozatlanul kallódtak a könyvtár elhagyott zugaiban. A plakátok feldolgozásakor, a gyűjtemény történetének, egykori állapotának rekonstruálásakor számos akadályba, nehézségbe ütköztünk. A gyűjtemény elemzésekor ezért magukra a nyomatokra, a Mintarajziskola tanmenetére, a könyvtár történetére és vezetője, Várdai Szilárd munkásságára, valamint az egyetlen konkrét forrásra, a könyvtár leltárkönyvére támaszkodtam. A mostani plakátgyűjteményt jelenleg a fellelt hatvanöt külföldi és nyolc magyar litografált plakát, illetve lap alkotja. A plakátok soha nem voltak kiállítva, publikálva, reprodukálva, a gyűjtemény eredeti állapota rekonstruálhatatlan, története jórészt követhetetlen. A gyűjteményről források nem szólnak, a MKE levéltári anyagában és a Mintarajztanoda évenként megjelent Értesítőiben sem találtam róluk érdemi információt. Nem tudjuk, pontosan ki vagy kik lehettek a szerzeményezők, milyen alkalmakkor, célzottan vagy véletlenszerűen vásárolták-e a plakátokat. Szintén nem világos, hogy milyen céllal kerültek az iskolába, valóban tanítási segédeszközként, vagy könyvtár-dekorációként? A könyvtár leltárkönyvében plakátok 1900-ban szerepelnek először. Ha történetileg a pontos bekerülést nehéz is igazolni, a plakátok gyűjtése mindenképpen azt jelzi, hogy ekkor már Magyarországon is művészeti értékű, esztétikai tényezőnek tekintették a plakátművészetet, amelynek kvalitásos darabjai egy művész- és rajztanárképzéssel foglalkozó, hagyománykövető intézménybe is bekerülhettek. (Részlet Földi Eszter bevezető tanulmányából.)
Mindenki megtanulhat jól rajzolni, amennyiben elég lelkes és kitartó hozzá. Ez az állítás a kiindulási alapja kötetünknek, amely átfogó és kifejezetten gyakorlatias útmutatóként szolgál azok számár...
Akciós ár:
4 792 Ft
Korábbi ár: 5 092 Ft
Online ár: 5 990 Ft
Akciós ár:
6 400 Ft
Korábbi ár: 6 800 Ft
Online ár: 7 999 Ft
Akciós ár:
10 660 Ft
Korábbi ár: 11 327 Ft
Online ár: 13 325 Ft
Akciós ár:
1 840 Ft
Korábbi ár: 1 610 Ft
Online ár: 2 300 Ft
Akciós ár:
2 400 Ft
Korábbi ár: 2 550 Ft
Online ár: 3 000 Ft
Akciós ár:
4 392 Ft
Korábbi ár: 4 667 Ft
Online ár: 5 490 Ft
Akciós ár:
2 384 Ft
Korábbi ár: 2 533 Ft
Online ár: 2 980 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján