A forradalmi Kína fametszetei

Összefoglaló

Fekete-fehér fametszetekkel gazdagon illusztrált. Az ötezer éves kultúrával rendelkező kínai nép országában különleges szerepet töltött be a fametszet. A nehezen elsajátítható kínai írás, melynek megtanulása több évi kitartó munkába és igen tetemes költsége kerül, csupán az uralkodóosztály számára volt hozzáférhető, a nép milliói írástudatlanok maradtak. Az írástudatlanok száma a felszabadító háború idején is még 80% körül mozgott, azelőtt pedig még ennél is nagyobb volt. Ilyen körülmények között az oktató és tanító jellegű fametszetek igen nagy jelentőségűek lettek.
A régebbi kínai fametszők művei, akik az uralkodóosztály érdekeit szolgálták, háromféle témával foglalkoztak kizárólag: 1. A császári udvart, az uralkodóosztály egyes alakjait és hőstetteiket ábrázolták történelmi jellegű metszeteken. 2. Hálaképek, melyek az elbürokratizált művészek odaadását fejezték ki a császár és az istenségek iránt. 3. Vallásos mitológiai témájú metszetek, melyek különböző hitigazságokat, vallásos bölcselkedéseket jelenítettek meg nyilvánvaló befolyásoló szándékkal, tehát a nép öntudatosulását akadályozták meg. A régi kínai metszetek a vallási rendszer és az "isteni" eredetű uralkodóosztály érdekegységét mutatják, az évszázados társadalmi és gazdasági viszonyokat tükrözik melyek szinte változtatás nélkül maradtak fenn az egymást váltó generációk sorában. Az egységes vallás és az egységes kultúra segítségére voltak a kínai császárnak és az uralkodóosztálynak abban, hogy uralmukat megszilárdíthassák, kiterjesszék és központosíthassák. Az az államrend, melyet a kínai művészet tükröz, a feudalizmus és a kapitalizmus közötti sajátságos gazdasági és politikai rendszer, amely csak a 19. században kezd megváltozni.