Görbe háttal

Összefoglaló

Az emberek, a különböző jellegű társadalmi csoportok, közösségek (etnikai, nyelvi, vallási, kulturális stb.) együttélése történetileg korántsem mondható minden tekintetben és területen harmonikusnak. A „mi" és „ők” megkülönböztetés valamilyen tartalommal feltehetően végig kísérte a közösségek együttélését. Az együttélések, azok tartalma területenként is eltérő módon alakulhatott Közép- és Kelet-Európában. Már a „premodern" időszakban is találhatunk nyílt etnikai, s főként vallási tartalmú konfliktusokat. A vallási konfliktusok egy adott, más szempontból akár homogénnek is tekinthető társadalom egészét érinthették rendkívül élesen és véresen egy-egy adott időszakban. A társadalmi-gazdasági alapú és tartalmú konfliktusok egy-egy homogén csoporton belül úgyszintén megjelenhettek. A kötet tartalma, egyes tanulmányai jól mutatják a „modernitás" időszakában megjelenő etnikai jellegű (vagy etnikai tartalmúnak is tekinthető konfliktusok valódi sokszínűségét, anélkül, hogy minden történetileg megjelent etnikai konfliktust, avagy csak konfliktus-típust teljes körűen felölelnének. Ha a „térkötöttség" oldaláról vizsgáljuk a kötet tanulmányainak a tartalmát, akkor sokszínű területi elemzésről kell beszélnünk. Egyaránt megjelenik a tanulmányokban a transzatlantiság, Oroszország, Közép-Európa, a Kárpát-medence, a „volt Jugoszlávia", a Dél-Dunántúl, Kárpátalja, Észak-Erdély, a Vajdaság, Koszovó, Hunyad-Zaránd Egyházmegye, Muravidék, Rába-vidék stb. A néhány kiemelt terület már önmagában is azt mutatja, hogy az etnikai konfliktusok nem csak tartalmi összetevőiket tekintve gazdagok, hanem egyszerre, de eltérő tartalommal jelenhetnek meg a különböző karakterű területi egységekben. Ha az időbeliség oldaláról vizsgáljuk az etnikai konfliktusok megjelenésének, illetve a kötetben való elemzésének a kérdéskörét, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy azok szinte folyamatosan jelen voltak a térségben. A két világháború közötti évek, s a II. világháború utáni időszak különösen gazdag volt tömeges etnikai jellegű konfliktusokban. Nem nélkülözték az ilyen jellegű konfliktusokat sem az „ötvenes évek", sem pedig a kétpólusú világ összeomlása utáni időszak. Az 1991 után létrejövő egypólusú világ struktúrái között is megjelentek az etnikai konfliktusok. Ha a konfliktusok tartalmi elemeinek a sajátosságait akarjuk kiemelni, akkor egyszerre találkozunk vallási konfliktussal, egy adott közösség lojalitásának kérdéskörével, a nevesített fantommal való küzdelemmel, az önkéntes és kényszer-migráció folyamatának hatásaival, az interetnikus viszonyok hosszú távú és területi alakulásával, a deportálások sokszínű elemeivel, az asszimiláció ellentétes folyamataival. A konferencia, illetve annak előadásait keretbe foglaló kötet jól illeszkedik a megkezdett elemzési és publikálási folyamatba. A tanulmányok kivétel nélkül hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a konfliktusok, az etnikai, vallási, nyelvi sajátosságok rendező és egyben konfliktust is generáló hatásait.