Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában - Iskolapszichológia 24.

Összefoglaló

Arra, hogy valójában hány gyermeket érint a fent jelzett probléma, nincs igazán pontos adatunk. Mégis a nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján az iskoláskorú gyermekek mintegy 10-15%-a az, akik a tanulási zavar kategóriába sorolható. A tanulási zavar súlyosan érinti a személyiségfejlődés egészét, hiszen ebben az életkorban a gyermek a teljesítményén keresztül próbál elismerést szerezni magának, és ha teljesítménye kudarcra van ítélve, akkor Erikson szavaival élve „fogyatékosság és elégtelenség” érzése alakul ki benne. A probléma súlyossága és időszerűsége indokolja, hogy a már korábban kidolgozott eljárások mellett újabbakat is alkalmazzunk, illetve a meglévőket kiegészítsük. Úgy gondolom, hogy a fejlesztésként megjelölt valamennyi terület – mozgásfejlesztés, testsémafejlesztés, percepciófejlesztés és a verbalitás fejlesztése is – hatékonyan valósítható meg testnevelési játékok felhasználásával. A testnevelési játékok a gyermek elsődleges tevékenységébe illeszkedve biztosítják azokat a változatos ingerfelvételeket, amelyek a biológiai fejlődés és érés alapját képezik. A játékban megvalósul a szenzoros-perceptuális és motoros rendszerek közötti interakció, mivel a mozgás közben a gyermek a szenzoros percepcióhoz igazítja mozgásválaszait. A játék folyamán fejlődnek a pszichikus alapfunkciók, és mivel mozgás közben az egyes érzékszervekből származó információk is kapcsolatba kerülnek egymással, fejlődik az érzékek közötti asszociáció, az interszenzoros integritás. Mivel a testnevelési játékok a szabályok változtatásával könnyíthetők és nehezíthetők, lehetőség nyílik arra is, hogy a korosztálynak és a csoport (osztály) fejlettségének megfelelőt válasszunk. Ez természetesen azt jelenti, hogy hatékonyan alkalmazhatók az iskolában a testnevelési órán, de az udvaron szabad játékidőben is vagy éppen az osztályteremben.