Kristálytan, ásvány-, kőzettan

Összefoglaló

Az ásványi nyersanyagok jelentősége a tudomány és a technika mai fejlettségi szintjén is kiemelt fontosságú. Alig van iparág, amelynek alapanyagai között ne találnánk ilyeneket. A természetben előforduló ásványi nyersanyagok, energiahordozók kutatása és kitermelése iránti fokozott igény, valamint a termelés illetve feldolgozás során keletkező, olykor környezetszennyező anyagok elhelyezése a tárgykör egyre nagyobb gyakorlati fontosságát jelzi.
E kötet azzal a céllal készült, hogy segítse a felsőoktatási intézetek „Ásvány-kőzettan” előadások anyagához szorosan kapcsolódó, gyakorlati foglalkozások témaköreinek feldolgozását, és ezekre az órákra való felkészülést. A könyv olvasói a hat fejezet áttanulmányozása során megismerkedhetnek az ásvány-kőzettan kristálytani, kristályfizikai és kristálykémiai alapjaival, továbbá az ismertebb ásványok jellegzetes tulajdonságaival, jelentősebb hazai és külföldi előfordulásaikkal, gyakorlati felhasználásaikkal, napjaink kőzetosztályozási rendszereivel és képviselőiknek leírásaival. Ott, ahol még nincs egységesen elfogadott nemzetközi nómenklatúra, pl. lamprofíroknál, metamorf kőzeteknél, az International Union of Geological Sciences (IUGS) megfelelő albizottságainak ajánlásai alapján történt az adott rész tárgyalása.
Bízom abban, hogy munkám hozzásegíti a hallgatókat, vagy a tárgy iránt érdeklődőket, a mindennapi életben használatos ismertebb érces, nemérces ásványi nyersanyagok és kőőzetek tulajdonságainak megismeréséhez. Bővítik ismereteiket a szervetlen természetben lejátszódó, napjainkban is tartó ásványképződési folyamatokról. Az összegyűjtött, többségében idegen eredetű szakkifejezések meghatározásai pedig, szintén segítséget jelentenek az ásvány-kőzettannal foglalkozók részére.