A magyarok és Európa a 9-10. században

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Ez a munka államalapításunk ezredéves évfordulójára készült. Nem magyar őstörténet, kivált nem a nyelvtudomány s különösen nem a különböző embertani irányzatok korántsem egybehangzó elméleteire támaszkodó őstörténet. Nem is társadalomtörténet, nem kívánja hát őseinket "fejlődésükben" követni. Nem foglalkozik gazdaságtörténettel, őseink sokat vitatott életmódjával (nomád, félnomád, félnomád földművelő, földművelő ridegpásztor, nem nomád s nem pásztor stb.), életmódváltozásaival, sem az emberek életét átalakító emberi kapcsolatokkal és földrajzi tényezőkkel. Óvakodik a vallás- és eszmetörténeti kérdésektől, mivel nem kellőképpen járatos bennük. Régészeti "történelem" azért nem lett, mivel a régészet önmagában nem szolgálhat alapul történeti feldolgozáshoz, viszont a régészet eredményeinek és módszereinek nem ismerése számos vaskos történelmi tévedés vagy félreértés forrása lehet. Végül nem az Árpádok s a vezérek története a korabeli források vagy éppen a késői krónikás hagyomány (netán a kettő összevonása-egyeztetése) alapján; veszélyes vizeken nem óhajt a szerző hajózni.
Könyvem lényege: egykorú, hiteles, írásos feljegyzések csokorba kötése őseink külkapcsolatairól és külügyeik európai hátteréről, s ami ehhez szorosan hozzátartozik: katonai teljesítményeikről, hadtörténetükről, mindez a szerző alapképzéséhez illően régészeti és pénzismereti (numizmatikai) adatokkal kísérve és alátámasztva. Távolról sem csak saját kutatásaimról és eredményeimről lesz benne szó, éppen ellenkezőleg: munkám mindazon tudnivalók összessége, amelyekre elődeink és kortársaink jutottak, nélkülük e könyv nem születhetett volna meg. Természetesen csak a saját szempontjaimmal, látásmódommal egybevágó eredményeket vettem át, válogattam össze, úgy is mondhatnám: olvasztottam bele könyvembe.

TARTALOM
Előszó 7
A Pontus Euxinus északi partvidékén 9
Néhány észrevétel a 9. századi magyar történetről 15
Etelköz 9. századi régészeti emlékei - kelet-európai keretben 17
Kijev és a magyarok 21
A honfoglalás első szakasza 25
Az első itáliai hadjárat: csata a Brentánál 29
A honfoglalás második szakasza a pozsonyi győzelemig 33
A Németország elleni hadjáratok három évtizede 36
A honfoglalás kor első fél évszázadának vezetőiről 41
Itália, a "kalandozások" földje 43
A külső átjáró "folyosó": Nyugat-Európa 48
Augsburg és a Lech mezeje 51
Arab-normann-magyar hadjáratok Dél- és Nyugat-Európában 57
A déli nagyhatalom: Bizánc barátként és ellenségként 62
A képzelt bizánci "fenyegetés" korszaka 66
Quedlinburg és következményei 72
Géza fegyveres visszavonulása 76
István felövezése és a Szent Lándzsa 82
Megjegyzések a Szent Koronáról és az "aquileiai íjász"-ról 88
Függelék 91
Rövidítések jegyzéke 93
Források és irodalom 94
Képek 113
Magyarázat a képehez 115
Képek 121
Névmutató 149