Pannonia a korai császárság idején + Pannonia a késői császárkorban (Apollo Könyvtár 3-4.)

Összefoglaló

Saját képekkel - Ismertető: Ez a könyv ugyanebben a sorozatban megjelenő második részével együtt egy angol sorozat számára készült Pannonia and Upper Moesia c. munka rövidített változata. Köszönettel tartozom a londoni Routledge and Kegan Paul kiadónak, hogy hozzájárult e változat magyar nyelvű készítéséhez. Egy római provinciáról szóló könyv más szempontokat követ, mit egy mai ország római korát ábrázoló munka. Az olvasó ezért talán hiányolni fogja a hazai római emlékek és ásatások leírását, amely egy "Magyarország a római korban" c. könyvnek legfontosabb feladata lenne. Ilyen munka más országokban nem ritka, és nálunk sem lenne haszontalan e műfaj megteremtése. Mivel a mai politikai határok csak kivételes esetben egyeznek a római tartományok határaival, ez a műfaj sok országban jobb híján pótolja azt a történeti szempontból indokoltabb ábrázolásmódot, amely a római kor földrajzi és politikai egységeiből indul ki. A magyar régészet- és történettudományban szerencsére mindig megvolt a törekvés, hogy kitekintsen az egykori Pannoniának csupán mintegy felét alkotó Dunántúl határain. Ebben a könyvben is arra törekedtem, hogy Pannonia minden része a kor történetében játszott szerepének megfelelő figyelemben részesüljön.- További ismertető. "Belelapozás". - - TARTALOM
Előszó 5
Illirek és kelták 7
Görög híradások. Népek a kelta hódítás előtt 7
A kelta hódítások. Scordickusok és dardánok Róma és Makedónia viszályában 10
A scordiscus hegemónia és a pannonok feltűnése 14
Boirebistas hódításai 19
A "dák kérdés" a római politikában; a Száva-völgy meghódítása 22
Törzsek és államok. A Szerémség kulcshelyzete 26
A Duna-határ meghódítása és az augusztusi határpolitika 33
Róma és az Alpokon túli törzsek 33
Pannonia elfoglalása. Augustus rendszabályai a Duna két partján 37
A pannon-dalmata lázadás 42
Markomannok, quadok és jazigok. Az augustusi külpolitika működése és kudarca 45
A megszálló sereg 49
A bennszülöttek és a kolonizáció 57
Régi és új törzsek, átszervezések és áttelepítések 57
Az őslakosság népi és nyelvi tagolódása 63
A civitas peregrinák 69
Az import kezdetei és az első telepesek 73
Az első városok: Emona és Savaria 78
A határpolitika válságai és a limes kiépítése 85
Az új határpolitika és a Domitianus háborúi 85
A katonai súlypont áttevődése a Rajnától a Dunához. A hadsereg felzárkózása a határon 90
Traianus szerződése a germánokkal és a dák háborúk előkészületei. A tartomány kettéosztása 95
A jazig probléma Dacia elfoglalása után. A végleges csapatelosztás kialakulása és a hosszú béke 100
A limes 108
Az első virágkor 117
Új coloniák. Az utolsó veterántelepítések 117
Új piacok és új bevándorlók. A dunai kereskedelem győzelme 122
Új bennszülött-politika: autonóm civitasok, municipiumok és polgárjogadás 130
Hadrianus városai; municipiumok és canabaek 135
Az őslakosság kultúrája és a romanizáció 145
A hadsereg összetétele 152
Pannonia városai a II. sz. közepén 158
Villák és falvak 167
A helyi ipar átalakulása és a helyi "művészet" 175
A kultuszok és az őslakosság 180
Irodalom 183
Magyarázó szójegyzék 191
Rövidítések 199 - - - - - - - - A könyv folytatása a szerző Pannonia a korai császárság idején című munkájának, amely a sorozat 3. köteteként jelent meg. Magyarország késő római kori történetét azzal a nagy háborúval kezdi, amely 167-ben tört ki, és amely véget vetett a római uralom viszonylag békés első két évszázadának. A tizenhároméves háború, melynek kiváltó okait a szerző a római barbár viszony sajátosságaiban látja, aktivizálta a Pannonia hadseregét, ez először eszköz volt az idegen politikai csoportosulások kezében, majd a III. század folyamán kialakította a "pannóniai" politikát, amely a Római Birodalom nagy válságán is úrrá tudott lenni. Amikor a pannoniai császárok politikája sikert aratott, új fejezet nyílt a terület történetében. Az ország látszólagos gazdagsága és a földbirtokosok fényűzése fokozatosan olyan válságok és társadalmi ellentétek felé sodorták a tartományt, melynek eredményeképpen a barbár népek zsákmánya lett. Mócsy András 1929-ben született Budapesten. Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A budapesti bölcsészkaron folytatott régészeti tanulmányok után tíz évig a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának munkatársa volt. 1959 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszékén dolgozik. A Római Birodalom, különösen a dunai provinciák régészetének és történetének kutatója. Könyve jelent meg Pannonia kora császárkori lakosságáról és Moesia Superior társadalmáról. Számos tanulmányban foglalkozott a római igazgatás, hadtörténet és társadalom egyes kérdéseivel, tagja a magyarországi római feliratok új gyűjteményét kiadó munkaközösségnek.