TARTALOM
Előszó 5
Bácska gazdasági fejlődése 1867 és 1880 között 11
Magyarország gazdasági fejlődésének alapvető jellege és a fejlődés tükröződése Bácskában 13
Bácska gazdasági és szociális összetétele a XIX. század hetvenes éveinek kezdetén 16
A mezőgazdasági ipar fejlődése Bácskában a kiegyezés után 20
A malomipar 20
A kenderipar 21
A téglagyártás 22
A gyári munkásság és az osztályharcos munkásmozgalom 23
Az ipari termelés és az ipari munkások helyzete 24
A mezőgazdasági termelés fejlődésének iránya Bácskában a kiegyezés után 26
Az osztályellentétek kiéleződése és kisebb parasztzavargások 26
A gépi földművelés kezdete 28
Az állattenyésztési termelés 30
A mezőgazdasági munkásság és az osztályharcos munkásmozgalom 31
A szocialista munkásmozgalom kezdete Magyarországon és Bácskában (1867-1873) 35
Az első munkásszervezetek megalakítása Magyarországon és Bácskában 37
A bácskai munkásosztály helyzete a XIX. század hetvenes éveiben 37
Az első munkásegyletek megalakítása Magyarországon és Bácskában 39
Kísérlet a szabadkai iparos- és kereskedősegédek egyletének megalakítása 46
Kísérlet az újvidéki nyomdász- és betűszedő-segédek segélyező pénztárának megalakítására 47
A munkásszervezetek működésének betiltása Magyarországon és Bácskában 49
Az első szerb szocialisták száműzése Újvidékről 51
Svetozar Markovic és Vasa Pelagic újvidéki tevékenysége 51
Mita Cenic száműzése Újvidékről 56
Vasa Pelagic száműzése Újvidékről 57
Svetozar Markovic száműzése Újvidékről 61
Az egységes szocialista munkásmozgalom megalakulása Magyarországon és Bácskában 65
A szocialista munkásmozgalom újjászervezése Magyarországon és Bácskában 67
Központi munkáslapok indítása, kísérlet a Magyarországi Munkáspárt megalakítására 67
Az újvidéki nyomdász- és betűszedő-munkások betegsegélyező pénztára 69
Az Újvidék Általános Munkásegylet 71
Munkásszervezetek alakítása a burzsoázia gyámsága alatt 80
Tisza Kálmán kormányának politikája a munkásszervezkedéssel szemben 80
Az Egyetértés nevű újvidéki munkásegylet 82
Az Újvidéki Kőműves- és Ácssegédek Önsegélyező Egylete 87
Frankel Leó tevékenysége - Kísérlet egységes, országos szocialista munkáspárt megalakítására 91
Az első munkás önsegélyző egylet megalakítása Zomborban 95
Az első magyarországi szocialista kongresszusok 98
A munkásmozgalom megélénkülése Bácskában (1878-1880) 101
Az újvidéki Straza körül csoportosult szerb szocialisták tevékenysége és kiutasítása 104
A Nova skola című szocialista lap és a Straza című folyóirat kiadása Újvidéken 104
A "vörös strazarok" kiutasítása Újvidékről 112
A szerb szocialisták kiutasításának visszhangja 113
A munkáspártok 1880. évi egyesülési kongresszusa és a vajdaságiak részvétele a kongresszus munkájában 116
Bácska gazdasági összetétele 1881-1890 között 121
Bácska gazdasági fejlődésének összetevői ebben az időszakban 123
A külföldi tőke újabb betörése Magyarországra és Bácskába 123
Bácska és az agrártúltermelési válság 124
Bácska 1870-1890. évi gazdasági strukturájának statisztikai dokumentálása 128
A bácskai vasútépítés (1880-1890) gazdasági és politikai jelentősége 131
A Budapest-Zimony vasúti fővonal Szabadka-Újvidék szakaszának építése 131
A Szabadka-Baja szárnyvasút építése 134
A Tisza menti vasútvonal 136
Bácska ipari fejlődése 139
A malomipar 139
A selyemtermelés 140
A kenderipar 142
Az egyéb ipari termelés 143
Bácska mezőgazdasági termelése a XIX. század nyolcvanas éveiben 145
A bácskai járásosztás 148
A bácskai munkásmozgalom továbbfejlődésének távlatai 159
A magyarországi és bácskai szocialista mozgalom tömegesedésének időszaka a magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakításáig (1881-1890) 163
A magyarországi munkásmozgalom állapota a XIX. század nyolcvanas éveinek elején 165
A bácskai munkásmozgalom állapota a XIX. század nyolcvanas éveinek elején 166
A katolikus legényegyletek megalakulása és munkája 166
A bácskai nyomdászszakegyletek tevékenysége 169
Az újvidéki nyomdászmunkások sztrájkja 172
A Magyarországi Általános Munkáspárt belső harcainak tükröződése a bácskai munkásmozgalomban 175
Opportunizmus a Magyarországi Általános Munkáspárt vezetőségében és a bácskai munkásmozgalomban 175
A Magyarországi Általános Munkáspárt vezetőségének álláspontja a nemzetiségi kérdésben 179
A radikálisok megjelenése a magyarországi és bácskai munkásmozgalomban 184
Az 1884. évi Ipartörvény - a kormány munkásmozgalom iránti engedékeny politikájának eredménye 186
A Magyarországi Általános Munkáspárt álláspontja az ipartörvény-tervezetről 186
A bácskai ipartestületek megalakítása 191
Az iparossegédek segélyegyletének megalakítása az ipartestületekben 194
Az Ó-Becsei Iparos Ifjak Önképző és Betegsegélyző Egylete 197
A bácskai munkásmozgalom a nyolcvanas évek derekán (1885-1889) 201
A Magyarországi Általános Munkáspárt helyzete ebben az időszakban 201
A Budapesti Általános Munkás Beteg és Rokkantpénztár szabadkai előhelyének megalakítása 203
A szabadkai Katolikus Legényegylet 207
Kísérlet a Cservenkai Német-Magyar Munkásegylet megalakítására 209
Az Újvidéki Általános Munkásegylet tevékenysége a XIX. század nyolcvanas éveinek derekán 211
A Magyarországi Általános Munkáspárt III. kongresszusa 219
Az újvidéki munkásság harca a fizetett vasárnapért, munkástörvényhozásért és az általános választójogért 222
A nyomdászok és a munkásmozgalom a nyolcvanas évek derekán 226
A II. Internacionálé megalakítása és a munkásmozgalom új fellendülése Magyarországon és Bácskában 231
1890. május elseje megünneplése Bácskában 238
Előkészületek május elseje megünneplésére Magyarországon és Bácskában 238
Május 1 megünneplése Szabadkán 239
Május 1 megünneplése Újvidéken 241
A bácskai munkásmozgalom a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa előtt 242
Az újvidéki munkások harcosságának fokozódása 242
A szabadkai iparosifjúsági önképzőkörének megalakítása 244
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakítása 247
Záradék 251
Jegyzetek
Online ár:
3 990 Ft
Online ár:
1 900 Ft
Online ár:
3 990 Ft
Online ár:
3 490 Ft
Online ár:
2 000 Ft