Ismertető: Kiss Tamás, József Attila-díjas debreceni költő, nemrégiben volt hetvenéves, ám költészetére az az örök népi frissesség jellemző, amely több ezer esztendős. Kiss nemcsak Ady, Tóth Árpád, Oláh Gábor, Sinka István és Gulyás Pál hűséges követője, hanem költői világába olvasztotta az ősi népköltészet ráolvasásszerű kifejezésmódját is, amelyet keleten maradt rokonaink népköltészetében lelhetett föl, és saját költészetében éppúgy, mint több sikeres fordításban elvenít meg. Szívet melengető, általánosan élvezhető, emberi hangú költészet ez, amelynek ma is megvan a jogosultsága, mi több: megannyi egyetértő, együttérző olvasója.