Cartographia Világatlasz (bővített kiadás)

Összefoglaló

Az ​évtizedekig standard műként szolgáló Nagy világatlasz, illetve annak fölépítését hűen követő, de politikai földrajzi anyagát az új világjelenségek szerint fölfrissítő Földrajzi világatlasz új változata készült el. E feszesebb szerkezetű világatlasz – alapelemeit illetően – mindenben követi előzményeit, de az időközben beállt változások arra indították a Cartographia munkatársait, hogy bizonyos tekintetben ismét átdolgozzák az 1992-es kiadású művet. ; A térképészetben újabban elterjedt fölfogás szerint „csak” politikai térképet alig-alig – csupán áttekintő jelleggel – közölnek; a domborzati-vízrajzi viszonyokat mutató földabroszra vetítik rá a politikai, közigazgatási és közlekedési viszonyokat visszaadó jeleket. Ami igazán újdonság legutóbbi előzményéhez képest, az két dolog: először is föltüntetik az új vagy újonnan függetlenné vált államokat és ezeket résztérképeken is megjelenítik (Moldva, kaukázusi államok stb.); másodszor a földrajzi nevek írásakor igazodnak az eredeti írásmódhoz (pl. Moldvánál latin betűket használnak, Ukrajna esetében cirillt; Kína földrajzi neveinél pedig nem a hagyományos magyaros átírást, hanem az angolos alapú transzliterációt használják, így Peking helyett Beijing olvasható). A 170 oldalnyi térképet, illetve résztérképet követő A Föld országai című adattár értelemszerűen bővült az új államokkal (igaz, még mindig nem olyan alaposan föltáró ez az összeállítás, mint Balogh László A világ nemzetei – 9425143 – című munkája). Lényegében változatlan maradt a Földrajzi adatok csillagászati, demográfiai, természet- és gazdaságföldrajzi anyaga, a Névátírási tudnivalók táblázattömege, illetve a Névmutató mintegy százezer tétele. ; A legfrissebb világatlasz kifejezetten kézikönyvtárba tartozó – alapvető fontosságú tájékoztatási eszköz, de nem hatálytalanítja, semmiképp nem teszi avulttá a Földrajzi világatlaszt, mely így továbbra is használható marad.