Éljen az élet! A gasztronómia regénye

Összefoglaló

Draveczky Balázs a szerző életútját méltató bevezető írásából megtudható, hogy Szerb Zsigmond orvos, belgyógyász az utolsó nagy polihisztorok egyike volt, aki elsősorban az emésztőszervek betegségeivel foglalkozott. A közel száz esztendõt megért szerző életművében azonban igen jelentős helyet foglalt el a táplálkozástudomány, a dietetika. A két világháború között megjelent Diétás szakácskönyve a reformkonyha első hazai hírnökének számított. A gasztronómia regénye pedig az első hazai szakmatörténeti összefoglalás. 'Figyelmet érdemlõ, kiváló stílusú, regényszerû és hangulatú feldolgozás. Jelentős része időtálló, máig használható kutatóknak, érdeklődő olvasóknak egyaránt'. Nos ezeknek a meleghangú ajánló soroknak az ismeretében érdemes kézbe venni a kötetet, amelynek szerzője a gasztronómia történetével ismerteti meg az érdeklődőket. A Föld és a tápszerek keletkezése után Az ősember táplálkozását mutatja be a szerző, majd a Vegetárizmus kialakulásáról és filozófiájáról szól. Az egyiptomi és elő-ázsiai, valamint a római kultúra étkezési szokásai, gasztronómiai jellegzetességei külön fejezetekben kaptak helyet. A Középkor a szerző szerint a gasztronómia egyik legsivárabb korszakának tekinthető, olyan időszaknak, amikor az ennivalók csupán tömegükkel hatottak, így azután a különféle kitűnő borok voltak a középkori lakomák legfontosabb tényezői. A Régi magyar konyha bemutatása talán az egyik legérdekesebb fejezete a könyvnek. A korabeli írásos emlékek alapján megéled Mátyás királyi udvarának konyhaművészete, és a régi magyar ételek színes menüje vonul fel a kötet lapjain. Miként étkeztek, hogyan terítettek, mik voltak az étkezés alatti illemszabályok, milyen öltözéket kellett viselni a különböző napszakok étkezéseihez? - ezekről mind bőséggel szót ejt a szerző az Udvari étkezési ceremóniák címû fejezetben. Az étkezési szertartások bonyodalmait jónéhány uralkodó szigorú szabályokban, törvénykönyvekben foglalta össze, és ezek áthágása akár fejvesztéshez is vezethetett. Az értékes és érdekes művelődéstörténeti 'mini esszé' után Japán, Kína, Amerika gasztronómiájának történetével ismerkedhetnek meg az olvasók. A két világháború közötti gasztronómiai divatokról Szerb Zsigmond már nem írt, a Monarchia szétesésével számára a szakácsművészet klasszikus története tulajdonképpen befejeződött.