A magyar parlamentarizmus

Összefoglaló

A kötet az 1989-es társadalmi-politikai fordulat után létrejött magyar politikai rendszer elemzését és leírását tartalmazza.
Az Első részben az új demokrácia alkotmányjogi intézményrendszerét elemzi az szerző, részletes összehasonlító anyagon mutatva be a megoldások lehetséges alternatíváit a különböző nyugat-európai országokban. A könyv így mint az összehasonlító alkotmányán politikai kézikönyve is haszonnal forgatható.
A Második rész az alkotmányjogi intézények politikai környezetét vizsgálja, megértetve az alkotmánytani összefüggéseket. Elemzi az értelmiség közvetlen politizálási formáit, különösen a fővárosi értelmiség tömegmédián keresztüli politikai befolyását Magyarországon. Bemutatja a tömegkommunikációs szféra szerveződését, politikai szerepét, tagoltságát, a magyar pártrendszer ideológiai-politikai áramlatait és a pártok e szerinti elhatárolódásait, összefonódásait.
A Harmadik rész egy új alkotmány első öt fejezetét: az alapjogok, a parlament, a köztársasági elnök, a kormány és az alkotmánybíróság szabályozását dolgozza ki.

TARTALOM
Előszó 7
Alkotmányjogi keretek 9
Központi állami szervek viszonya 11
A parlament és a kormány 11
A kormány és az államfő 27
Az Alkotmánybíróság a "hatalmi négyszögben" 34
A parlament 42
A parlamenti képviselők választási rendszere 42
A parlamenti képviselők 47
A parlament belső szervezete 50
A parlament funkciói 55
A törvényelőkészítés folyamata 61
A kormány és a minisztériumok 68
A miniszterelnök és a kormány viszonya 68
A miniszterelnök saját apparátusának szerepe 74
A minisztériumok politikai vezetése és közigazgatási apparátusa 77
Az államfő alkotmányjogi és politikai helyzete 82
Az államfő alkotmányjogi szabályozása 82
Az államfői hivatal apparátusának ellátottsága 89
Az államfő politikai szerepvállalása 91
Az alkotmánybíráskodás 93
Az alkotmánybíráskodás jogkoncepciói 93
A magyar döntési gyakorlat 98
A német alkotmánybíráskodás 111
Eltérések és azonosságok 118
Politikai környezet 125
Értelmiség és politika 127
Értelmiség és össztársadalom 128
A nyelvpolitikai küzdőtér 134
Elméleti következtetések 139
Tömegkommunikáció és parlamentarizmus 144
Tömegkommunikációs szféra a fejlett társadalmakban 144
A tömegkommunikációs alrendszer és a politika elkülönülése 148
Tömegkommunikáció és politika Magyarországon 160
A politikai pártok 169
A magyar pártrendszer szerkezete 169
A hivatásos politikusok 176
A politika finanszírozása 191
Függelék - Egy új alkotmány felé 205
Irodalom 229