Fiume és környéke a 19. századi magyar útirajzokban

Összefoglaló

Korabeli grafikákkal illusztrálva, helynévmutatóval,

2020-ban Fiume Európa egyik fővárosa lett. Ebből az alkalomból - és hogy ne menjen feledésbe, hogy ez a város magyar város is volt - született az antológia Fiuméról.
"Érdekes, hogy a tengeri halpiac reggeltől estig, sőt néha késő éjjel is, folyton tele van vásárló közönséggel. A piacon legtöbb a hal ősszel, tavaszkor és télen, ha ugyan ekkor csendes az időjárás. Ha igen nagy szelek fújnak, vagy pedig ha szélcsend van, a halpiac rendesen üres. De még szomorúbb képet nyújt meleg nyári napokon, mikor a halárusok tétlenül, keresztbe vetett karokkal ácsorognak a csarnokban és néha azt a néhány halat kínálgatják, amit horoggal, vagy parti hálóval fogdosott össze éjnek idején egynémely avatatlan kontár. Ezek is egytől-egyig "scombri"-ik (Somber scomber). Horoggal halásszák. Nyáron néha olyan tömérdek számban jelennek meg a partok közelében, hogy szinte kézzel is lehet őket fogdosni. Ilyenkor aztán besózzák és hordókba rakva kerülnek forgalomba. A nyári halpiac rendes vendége a tinhal. Egészben alig látható, mert nagy, néha 3-4 méter hosszú, s fölszeletelve árulgatják, akárcsak a szarvasmarha húsát. Tengerpartokon fogják a tonnarákban vagy tinhalász telepeken. Partunkon néha rengeteg nagy seregekben szoktak megjelenni. Ha sokat fognak, akkor a java részét Triesztbe és Velencébe szállítják" - olvashatjuk a könyvben Garády Viktortól 1901-ből. De benne van Kossuth Lajos Fiuméból írt levele feleségének, olvashatunk Széchenyi Naplójában fiumei látogatásáról és sok más korabeli magyar vonatkozású írást.
Az NKA támogatásával.

Szerzők:
Herman Ottó, Kenedi Géza, T. Csapó Ida, Teleki Domokos, Kiss Gy. Csaba, Garády Viktor, Diósy Márton, Irvin Lukezic, Kenessey Albert, Kolmár József, Császár Ferenc, Szinnyei Ottmár, Wesselényi Miklós, Gróf Széchenyi István