A csomag tartalma:
Raoul Renier: A kárhozott (sci-fi)
Janus Kimball: Agyfürkészők (sci-fi)
Castiglione László: Hellénisztikus művészet (művészet)
David-Archbold: Vallanak a múmiák – Az ókori egyiptomiak élete új megvilágításban (történelem)
Milner-Gulland-Dejevsky: Az orosz világ atlasza (történelem)
A könyvek új állapotúak, ajándékozásra alkalmasak.
Raoul Renier: A kárhozott
A keresztény Európa megállíthatatlanul hanyatlik a százéves háború vértengerébe.
A keserű lelkek és hazugságok káoszában egy breton vándordiák a beavatást keresi. Kósza legendák jutnak fülébe a rejtőzködő mágusok testvériségéről, mely az árnyékok közül irányítja a történelem menetét. Gyanúját erősíti egy csonka kézirat, melyet csavargómentora nyújt át neki halálos ágyán. Bayard százféle álcában kutat az éjszaka hatalmasságai után: kobzos, rablóvezér, udvari bolond, hullarabló, elcsapott teológus s ki tudja még, mi más.
A nyomok végül egy eldugott parasztfaluba vezetnek, s egy omlatag lovagvárba a közelében. Fantomok és délibábok ropják táncukat Bayard körül; itt semmi sem az, aminek látszik, még önmagában sem bízhat többé. Végül szembekerül a káprázat mélyén megbúvó hatalommal: a félelmetes Fekete Emberrel.
Janus Kimball: Agyfürkészők
Wayne Forrester rendőrfőnök létrehozza Az új rendet, a magukat Agyfürkészőknek nevezők titkos társaságát. A rejtett bázison működő szervezet uralma alá akarja hajtani az egész világot. Tagjai különleges telepatikus képességet fejlesztenek ki magukban, amelynek segítségével képesek mások legbensőbb, rejtett titkait kifürkészni, hogy azután az áldozat agyát is birtokba vegyék, végül elpusztítsák magát az embert is. ; David Ketchum mit sem tud az Agyfürkészőkről, amikor - különleges hipnotikus akaratával - az utcán megment egy lányt a rá támadó fegyveres rablótól. Forrester ekkor "csap le" Davidre, mert úgy gondolja, hogy a különleges képességű férfi segítségére lehet gonosz tervei megvalósításában.
Castiglione László: Hellénisztikus művészet
Sokáig a klasszikus görög művészetet tekintették az ókori – sőt az egész európai – művészet csúcspontjának, amelyhez képest minden előző és következő stíluskorszakot alacsonyabb rendűnek tartottak. Később, különösen napjainkban, a modern történeti és esztétikai elemzés ezt a klasszicisztikus dogmát megingatva arra az eredményre jutott, hogy a művészetek egyetemes történetében sem a klasszikus görög, sem más kifejezésmód nem tekinthető abszolút érvényű normának, hanem minden kor és terület társadalma a saját valóságos helyzetéből adódó mondanivalóhoz alakította ki stiláris formanyelvét. Ez a szemlélet teszi lehetővé az ókori görög művészet utolsó történelmi szakaszának, a hellénizmus művészetének mélyreható megértését, melyet a klasszikushoz képest régebben hanyatlásnak minősítettek. Ma már úgy látjuk, hogy a hellénizmus korának művészete nemcsak a görög művészet történetének újat hozó és értékes fejezete, hanem az egyetemes művészet történetében is jelentős szerepet játszott, mert belőle nőtt ki a római – s ezáltal a későbbi európai – művészet, továbbá termékenyítő hatást gyakorolt Európa, Afrika és Ázsia művészetére is. Castiglione László új könyvének fő célja az, hogy rávilágítson azokra a társadalmi és ideológiai tényezőkre, amelyek a hellénisztikus művészetet kialakították és benne kifejezésre jutottak.
David-Archbold: Vallanak a múmiák – Az ókori egyiptomiak élete új megvilágításban
Az ókori egyiptomiak mindent megtettek, hogy örök életet biztosítsanak maguknak a túlvilágon, de arra nem is gondolhattak, hogy földi életükről még e világon fognak vallani a későbbi korok emberének. Ebben a könyvben Rosalie David a múzeumok raktáraiból az orvosi laboratóriumokba kalauzolja az olvasókat, ahol a modern műszerek segítségével feltárulnak a több ezer éves múmiák legrejtettebb titkai. A kutatók az ősi DNS-ek és kórokozók nyomainak kimutatásával megtalálták az első mozaikkockákat, amelyekből idővel kirajzolódhat a kép az ókori egyiptomiak mindennapjairól.
Milner-Gulland-Dejevsky: Az orosz világ atlasza
Oroszország legutóbb az 1917-es forradalom idején került olyan mértékben a figyelem középpontjába, mint mostanában. Először az 1980-as évek elején a „peresztrojka” és a „glasznoszty” politikája keltette fel az érdeklődést, amely a Szovjetunió békés széthullása nyomán példátlan módon felerősödött. Az orosz ortodox egyház ezeréves fennállása nagyjából egybeesik az orosz történelem évszázadaival. Kötetünk tárgya az elmúlt ezer év – politikai és kulturális – történelme. A szöveget Nyugaton mindeddig ritkán vagy sosem közölt fényképek egészítik ki. A kiemelt témák olyan tárgyköröket jelenítenek meg, mint az orosz festészet nagy korszaka, a paraszti élet a forradalom előtt, a propaganda művészete.