Az 1940-ben megjelent történetfilozófiai pamflet arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol a népi kultúra helye a magyar történetírásban és ezen keresztül magában a magyar kultúrában. A szerző fő vitapartnere Szekfű Gyula és rajta keresztül a szellemtörténeti irányultságú, állam és politika központú történetírás. Ez, a magyar történelmet csak a kereszténység felvételétől és Szent István államától számító, és csak a magas kultúrára figyelmet fordító történetírás nem képes átfogni a teljes magyar történelmet, mert nem vet számot az ősműveltségnek a paraszti kultúrában továbbélt hagyományával. A kötet művészettörténeti elemzéseiben Lechner Ödön, Lajta Béla és Feszl Frigyes építészetén keresztül érvel amellett, hogy a népi kultúrát a magas kultúrával ötvöző romantikus művészet magasabb rendű, mint a csak nyugati mintákat szolgaian másoló klasszicizmus. A művészettörténeti tanulmányokat és kutatásokat is végző építész ezzel a kötetével a két világháború közötti magyar értelmiséget is élénken foglalkoztató "Mi a magyar?" kérdéséhez kívánt hozzászólni; és a magyar művelődés feladatának a Bartók Béla-i és Lechner Ödön-i út követését, az autentikus magyar kultúra megismerését és felmutatását jelölte ki.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Székely, avagy Dózsa György 1514-ben "15 perc hírnév"-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 1...
Online ár:
2 125 Ft
Eredeti ár: 2 500 Ft
Online ár:
2 040 Ft
Eredeti ár: 2 400 Ft
Online ár:
5 092 Ft
Eredeti ár: 5 990 Ft
Online ár:
3 817 Ft
Eredeti ár: 4 490 Ft