Kopjafák + Karácsony a havason ( 2 kötet )

Összefoglaló

Kopjafák
Nyírő József
Kairosz Kiadó, 2001 - 264 oldal

Összefoglaló
...Egyik legmaradandóbb s felejthetetlen írásában a székely Kolozsvárra viszi nagybeteg feleségét. Már a tanár sem tud rajta segíteni, az asszony meghal s nincs pénz, nem lehet hazaszállítani. Sokáig vívódik és töprenkedik a székely, végül is felöltözteti a halott asszonyt, s beülteti a vasúti kocsi sarkába, mintha élne, így viszi haza, hogy a honi temetőben pihenjen, hiszen ez volt a végső kívánsága. Az utasok észreveszik, hogy halott utazik, de valami különös érzés fut át rajtuk, s nem szólnak semmit. A kalauzt is megkapja ez az érzés, és szemet huny a dolog felett. "A férfi pedig nem bírja tovább. Csendesen sírni kezdett. A szerelem, boldogság, élet, álom jut eszébe, az együtt töltött idők, tervek, erők, lélek minden, amit ez a kihélt asszony jelent neki. Érezte, hogy valami csodálatosat cselekszik, és az életét adta volna érte A hőssé való növekedésnek új, belső útja jelenik meg elöltünk, s a magyar nép belső méretei, határai. Így még nem láttuk a magyar népet, ez a népélmény már valóban túlnő a realista-naturalista korszak szemhatárán... A magyar ballada új stációja ez: a földmíves magyar arca szépül s tisztul meg benne....Kell, hogy Nyírő könyve mindnyájunké legyen, kell, mindnyájan teljesebb magyarok és teljesebb emberek legyünk általa. Karácsony a havason
Nyirő József - Lazi Kiadó, 2013 - 216 oldal
Összefoglaló
A Nyirő József karácsonyi elbeszéléseiből feltáruló székely világban az Ünnep egyszerű, tiszta, sallangoktól mentes és páratlanul gazdag a maga nyerseségében is. Aminthogy az emberek is ilyesfélék. Végtelenül egyszerűek az örömeik, ám megingathatatlan a ragaszkodásuk a Karácsonyhoz, néha még pokolra is mennek, hogy a kitartás végül mégis ünnepet teremtsen. Akkor is, ha éppen rászabadul a havasra a pusztító hóvihar, tajtékos, tomboló, fehér lovaival, és akkor is, ha látszólag a lelküket kell eladniuk érte.

Hálásak lehetünk a székely apostolnak a mai fül számára kedves, soha nem hallott ősi szavakért, s mindazért, ami a székelység szívének a legmélyéről fakad szentestekor már évszázadok óta, az összetartozást erősítő szokásokért, a soha, sehol le nem írt, a megmaradást szolgáló, maguk szabta törvényekért.

Olvassuk nyitott szívvel az írásokat, amelyekkel bennünket ajándékoz meg a szerző, hogy ne feledjük: volt idő, amikor Karácsonykor a sokkal kevesebb több volt, ahogy manapság a több mérhetetlenül kevesebb…