Erdészeti termőhely- és növényismeret - MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVTÁR - ERDÉSZETI SOROZAT 1.

Összefoglaló

Az erdőben élőlények milliói élnek együtt kölcsönös egymásrahatásban. A benne élő növények, állatok szoros kapcsolatban vannak a szerves és szervetlen anyagokból alakult talajjal és a környező éghajlattal. így az erdő egészében véve bonyolult élő szervezet, amelyben egyik élőlény életműködése szoros összefüggésben van a másikkal. Egyik tényező hatással van a másik kialakulására. Ahhoz, hogy az erdő életközösségébe bepillantást nyerjünk, ahhoz, hogy alakulását megtanuljuk tudatosan befolyásolni, meg kell ismerkednünk annak tagjaival, még pedig elsősorban a fás növények életével, továbbá azzal a környezettel, amelyben az életközösség kialakul. A növények testének fő építő anyagai a szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, foszfor, vas, magnézium, mész, kálium és kén. A növény életének fenntartásához a felsorolt anyagoknak felvehető állapotban kell lenniük. A szükséges táplálóanyagokat a növény részben a levegőből, részben a talajból szerzi be. A levegőből veszi fel gázállapotbán a szenet és az oxigént. Minden egyéb táplálóanyaghoz a talajból jut, a víz közvetítésével. A növény táplálkozásához tehát feltétlenül szükséges a víz. Ezek mellett az életfolyamatok elvégzéséhez fényre és melegre is szükség van. A növényi élet kialakulását tehát a megfelelő táplálóanyagok, a víz, a hő, a levegő és a fény egyidejű jelenléte hozza létre. Mivel a növény az életéhez szükséges anyagokhoz részben a levegőből, részben a talajból jut, a legszorosabb kapcsolatban van az éghajlattal és a talajjal. A növény azonban egész életét egy meghatározott helyen éli át. Élete és fejlődése annak a meghatározott helynek az éghajlatától és talajától függ. Azt a meghatározott helyet, amely a növény életéhez szükséges feltételeket szolgáltatja termőhelynek nevezzük. De nemcsak a termőhely van döntő hatással a növényzet kialakulására, hanem a megtelepedett növényzet is visszahat a termőhelyre. Ez még szorosabbá teszi azt a kapcsolatot, mely a növény és környezete között fennáll

TARTALOM
Bevezetés
A TERMŐHELY
Első rész
Az erdő éghajlata 5
1. A légóceán 6
a) A légóceán szerkezete 6
b) A légóceán összetétele 6
2. Az időjárás és az éghajlat 7
3. Fényviszonyok az erdőben 8
4. Az erdő hő viszonyai 10
5. A levegő nyomása és a szél 14
6. Az erdő vízgazdálkodása 16
7. Az éghajlat tényezői 22
a) A földrajzi szélesség 24
b) A tengerszint feletti magasság 25
c) A domborzat 26
d) A Föld felszínének anyaga és takarója 27
8. Hazánk éghajlata 29
Második rész
Az erdő talaja 32
1. A talajok képződése és a termőképesség kialakulása 33
a) A mállás 33
b) A talaj szerkezete 33
c) A talajok vízgazdálkodása 35
d) A talaj és a levegő 40
e) Az erdőtalaj táplálóanyag gazdálkodása 41
2. Viljamsz talajfejlődési élete és az erdőtalaj kialakulása 45
a) Erdőtalajok 47
b) Réti agyagtalajok 49
c) Mezőségi talajok 50
d) Szikes talajok 51
e) Öntéstalajok 52
f) Kopárok 53
3. Helyszíni gyors talajvizsgálatok 55
A NÖVÉNYEK ÉLETE
Első rész
A növények szerkezete 60
Második rész
A mag és csírázása 63
Harmadik rész
Az anyagcsere 64
1. Szerves anyagok felépítése 66
a) A növény tápláló anyagai 66
b) A növény táplálkozása a talajból. A gyökér 69
c) Táplálkozás a levegőből. A levél 73
d) Az asszimiláció 79
2. Szerves anyagok lebontása 82
3. A szállítás, raktározás és a szár 85
a) A szár belső felépítése 87
b) A fás-szárú növények felépítése és vastagodása 88
c) A fás-szár különböző alakjai 93
d) A nyers tápláló anyagok szállítása és a víz szerepe a növény életében 96
e) A kész táplálék szállítása és raktározása 100
Negyedik rész
Növekedés és fejlődés 101
Ötödik rész
A növények szaporodása 102
Az ivaros szaporodás. A virág 103
a) A virágok megporzása 105
b) A megtermékenyítés és a termés 107
2. Az ivartalan szaporodás 109
3. Öröklődés és változékonyság 111
4. Új fajták előállítása 112
Hatodik rész
A növények mozgásai 113
Hetedik rész
A nagy természetátalakító terv 114
Nyolcadik rész
A növényvilág felosztása 115
AZ ERDŐ NÖVÉNYEI
Első rész
Állományalkotó lomblevelű 118
1. Főfák 118
Tölgyek 118
Bükk 125
Gyertyán 127
Kőrisek 129
Égerek 131
Nyárak 133
Diók 139
Akác 141
2. Kísérőfák 143
Juharok 143
Hársak 148
Szilek 151
Gesztenye 154
Nyír 155
Berkenyék 156
Madárcseresznye 158
Vadkörte 159
Második rész
Utak, fasorok és vízpartok lombfái 160
Fűzek 160
Kökénylevelű ezüstfa 164
Homoktövis 165
Celtiszek 165
Boglárfa 167
Bálványfa 167
Lepényfa 169
Japánakác 169
Eper 170
Trombitafa 171
Tulipánfa 171
Bokrétafa 171
Harmadik rész
Cserjék 172
1. Egyszerű levelű cserjék 172
Kökény 172
Sajmeggy 173
Zselnicemeggy 173
Galagonya 173
Mogyoró 175
Fagyai 175
Bangita 176
Sóskaborbolya 176
Aranyribiszke 176
Som 176
Cserszömörce 177
Kecskerágó 177
Benge 179
Fagyöngy 179
2. Összetett levelű cserjék 180
Aranyeső 180
Borsócserje 181
Pukkanó dudafürt 181
Seprőzanód 181
Bodza 181
Csipkerózsa 182
Szeder182
Málna 182
Iszalag 182
Kilincs 183
Tamariska 183
Negyedik rész
Fenyők 184
Erdei fenyő 186
Feketefenyő 187
Lucfenyő 190
Vörösfenyő 194
Jegenyefenyő 196
Egyéb fenyők 198
Duglász fenyő 198
Sima fenyő 198
Tiszafa 200
Boróka 202
Thuja 203
Ciprus 203
Mammutfenyő 204
Mocsárfenyő 204
Tengerparti fenyő 206
Ezüstfenyő 206
Ötödik rész
Az erdő lágyszárú növényei és gombái 207