A tömény szeszes italok gyártása

Összefoglaló

Részlet a könyvből:
A szesz előállítására, forgalomba hozatalára, jövedéki ellenőrzésére és adóztatására vonatkozó rendelkezések
1.1 Jövedéki ellenőrzés
1.1.1. A jövedéki törvény
Az Országgyűlés - egyfelől a költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek fokozott védelme, másfelől annak érdekében, hogy a jövedéki termékek piacán a résztvevők között tisztességes verseny alakuljon ki - 1993. május 25-ei ülésnapján elfogadta a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: jövedéki törvény), amely 1993. július 1-jén lépett hatályba.
A jövedéki törvény azokat a termékeket vonja hatáskörébe, amelyek fogyasztói árában nagy adótartalom realizálható. Ez alapján minősül jövedéki terméknek többek között:
- a szeszgyártási termék (az etilalkohol - két szénatomos egyértékű alifás alkohol -, a nyersszesz, a finomított szesz, a víztelenített szesz, a víztelenített szesz, a regenerált szesz (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13);
- a lepárlással előállított pálinka (ITJ: 88-22);
- a magas- és középfokú-, valamint a lepárlással előállított fogyasztási borpárlat (ITJ: 88-21-1, -2, -3);
- a szeszgyártási termék, a pálinka és a borpárlat előállításánál keletkezett alszesz, elő- és utópárlat (a felsoroltak a továbbiakban együtt: szesz) (ITJ: 89-98);
- a borpárlatból előállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszből hideg úton előállított rum, pálinka, likőr, kevertital, valamint az egyéb szeszes ital (a továbbiakban: szeszes ital) (ITJ: 88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, -29).
A jövedéki törvény az állami bevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek - köztük a szesz és szeszes ital - esetében a termelési, termeltetési, önálló raktározási, tárolási, nagy- és kiskereskedelmi, export és import tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatását - az egyéb termékektől eltérően - szigorú szabályok alapján engedélyezi.