A tót atyafiak/A jó palócok/Beszterce ostroma + Üvöltő szelek + A Mester és Margarita + A Legyek Ura + Versek - Csongor és Tünde + 1984 ( 6 kötet) Európa diákkönyvtár

Összefoglaló

Mikszáth Kálmán A tót atyafiak/A jó palócok/Beszterce ostroma Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 1999 - 425 oldal
Emily Bronte - Üvöltő szelek
Európa Könyvkiadó, 2001- 378 oldal
Összefoglaló
Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor - egy esztendővel halála előtt - megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.
Mihail Bulgakov - A Mester és Margarita - Európa diákkönyvtár
Európa Könyvkiadó, 1993 - 510 oldal
Összefoglaló
A kötelező irodalmak gyöngyszeme: több síkú szerkesztés, szerelem, halál, művészet, varázslat és varázslás. Kézirat sosem ég el - egy igazi olvasmányélmény pedig örök. Bulgakov mesterműve nem csak diákoknak. x
William Golding - A Legyek Ura
Európa Könyvkiadó, 2005 - 243 oldal
Európa Diákkönyvtár
Összefoglaló
1954-ben, ötven évvel ezelőtt jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy „mítoszregényében”: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében kerülnek egy lakatlan szigetre, távol a civilizációtól – amely talán éppen elpusztul –, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek… Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben – eleinte szinte észrevétlenül – sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát… Golding, aki sokáig általános iskolai tanárként dolgozott, a gyermeki lélek nagyszerű ismerőjeként rajzolja meg hőseit, akik az egyre inkább elfajuló „játékban” mintegy felgyorsítva élik át az emberi civilizáció történetét az első ésszerű közösségi szabályok megteremtésétől kezdve egészen odáig, amikor a rend összeomlik, s újból a bálványimádás, a gyilkos ösztön kerekedik felül… A jegyzeteket M. Nagy Miklós írta. %

Vörösmarty Mihály - Versek - Csongor és Tünde - Európa diákkönyvtár
Európa Könyvkiadó, 2002 - 282 oldal
Összefoglaló
Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki - valamikor - az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor - szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. x
George Orwell - 1984
Európa Könyvkiadó, 2004- 373 oldal
Európa Diákkönyvtár
Összefoglaló
FÜLSZÖVEG
1988-ban kommentálva az 1984--et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a töténelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze -, hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk.
Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről.
És a regény?
Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett.
Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.