Az Anjou-ház nyomában

Összefoglaló

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Melléklettel.
FÜLSZÖVEG
Dümmerth Dezső új könyve bizonyos vonatkozásban folytatása Az Árpádok nyomában c. kötetnek. Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-dinasztia egyik ága került Magyarország trónjára, s két nemzedéken át szilárdan kézben is tartotta, megerősítve a feudális pártharcokban kimerült országot. A szerző ebben a kötetben a francia eredetű dinasztia útját követi Szent Lajos király Párizsától, Anjou, Maine és Provence tartományokon át Szicília és Nápoly, tehát az akkori Két Szicília királyság trónjáig, majd a Magyarországra került ág sorsán keresztül Lengyelországig. Műve az esemény- és művelődéstörténet, és ezenkívül még több tudományág eredményeinek sikerült esszé-ötvözete, amelyet a téma érdekességén túl - mint minden esszét - a szerző önálló látásmódja tesz különösen izgalmassá és vonzóvá. Olvasás közben pedig rövidesen rájövünk arra, hogy a kötet nemcsak az Anjou-ház fordulatokban bővelkedő történetével ismertet meg, hanem a középkornak a gótikus stílus uralmát megteremtő századaival is, egyben pedig rávilágít arra, hogy az Anjou-kori Magyarország nemcsak hogy szerves része volt az akkori Európa politikai életének, de jelentős mértékben hatott más országok történetére is.
Dümmerth Dezső 1925-ben született Budapesten. Itt végezte tanulmányait is: 1943-ban szerzett bölcsészetdoktori diplomát a magyar és egyetemes történet, valamint a művészettörténet tárgyköréből. 1945-től tisztviselő a bölcsészet-kari dékáni hivatalban, 1949-től az Egyetemi Könyvtár munkatársa. Írói működése 1950-ben indult az irodalom, festészet és zene területét érintő esszékel: Oscar Wilde, Mozart, Leonardo, Degas, Rilke, Schubert, Beethoven.
Pályája új szakaszát jelentette, mikor a hatvanas évek elejétől akadémiai és egyetemi kiadványokban saját forráskutatásainak eredményeit publikálta, elsősorban a művelődéstörténet köréből. A fontosabbak közül: Herder jóslata és forrásai, Történetkutatás és nyelvkérdés, Álmos fejedelem mítosza és valósága; Kazinczy köre és az 1811-12. évi országgyűlés; A magyar fejedelemség keletkezése és eszmevilága; Mária Terézia és a magyar nemesség; Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményének keletkezése 1561-1635, és állományának alapjai. Esztétikai, irodalomtörténeti vonatkozású tanulmányai: Schiller és a formaszépség eszméje; A Csokonai-probléma.
Első önálló kötete: Pest város társadalma 1686-1696. c. könyve. Vissza
TARTALOM
Az olvasóhoz 11
Európai örökségek és a Capet-dinasztia kialakulása 13
Az ifjú Anjou Károly Szent Lajos király árnyékában 13
A francia király 21
Anjou régi grófjai 31
A kereszt és a kard 41
A pápai hatalom a kereszt és a kard hátterében 48
A francia király kereszteshadjáratai és az eretnekek 54
Provence 61
A francia királyi udvar 64
Szellemi zsonglőrök és világi fejedelmek 69
A ragyogó szegénység 69
A szerelem purifikációja 73
Isten zsonglőrje: Assisi Szent Ferenc 82
A pápaság mint világi fejedelemség és az inkvizíció 87
Anjou Károly mint kereszteslovag és Provence grófja 96
A lovagkirály 102
Párizs "az új Athén": a misztikum természetrajz és az emberi forma eszméje 106
I. Károly Nápoly és Szicília trónján 123
Itália meghódítása felé 123
Róma és Nápoly elfoglalása 130
A nápolyi királyi udvar 141
I. Károly király világpolitikai irányvonalai 148
"Népfelség" és személyiség 154
A ferencesek és Fiore-i Joachim árnyéka 157
Egyensúly-politika Szicília elvesztéséig 164
II. Károly nápolyi király kora és a pápai politika 174
Küzdelmek Szicília körül 174
II. Károly és a remete-pápa: V. Celesztin 182
IV. Fülöp francia és IV. László magyar király 192
"Földnélküli" Endre magyar herceg és az Anjou-ház 196
Martell Károly salernoi herceg 198
Anjou Szent Lajos, Toulouse püspöke 202
VIII. Bonifác pápa a hatalom ormán 216
Károly Róbert Magyarország földjére lép 220
VIII. Bonifác pápa bukása 234
II. Károly utolsó évei és unokájának trónfoglalása Magyarországon 237
A kettéváló Anjou-politika: nápolyi és magyar ág 245
Károly Róbert három arca 245
Az ifjú idegen 250
Nápolyi Róbert, a zsonglőr vazallus 253
Károly Róbert helyreállítja a magyar királyságot 264
A magyar királyi udvar 277
A kettévált Anjou-politika és Európa 280
Árpádházi Mária anyakirályné halála és hagyatéka 283
"Magyarországi Klemencia", Franciaország királynéja 284
Diplomácia, hadviselés Nápolyban és Magyarországon 290
Joachim árnyéka újból megjelenik 296
Az Anjou-ház és az egyéni törekvések 302
A belső és külső világ szakadása 302
Szent Margit és Szent Lajos püspök emléke 307
A személyiség fejlődése és Róbert, a mecénás-király 310
Az új ember-ábrázolás kezdetei és Magyarország 329
Károly Róbert harmadik arca 339
Nápoly és Magyarország szövetsége 348
A sorstragédiák: Endre az áldozat, Johanna a gyilkos, Lajos a bosszúálló 364
A második magyar Anjou-király eszményei 364
Lajos első hadjáratai 372
Endre sorsa Nápolyban 375
Lajos király Európa színterére lép 389
A bosszú 404
Lajos második itáliai hadjárata 407
"Róma ura" 414
Nagy Lajos magyar és lengyel király 420
Nagy Lajos és jelzője 420
Leszámolás Szerbiával és Velencével 423
IV. Károly német-római császár és Nagy Lajos a pápai politika tükrében 427
Nagy Lajos és IV. Károly császár viszonya a szomszédság tükrében 436
Nagy Lajos király és udvara. A budavári szobrok 443
A személyes varázs 451
A magyar királyság kiterjeszkedése 455
Egyetemi oktatás és vallási kultúra Magyarországon 455
A latin egyház mint "magyar vallás" Délkelet-Európában 464
A magyar királyeszme és az "aranybulla" továbbfejlődése 471
Lengyelország királysága 477
Lajos utódlási problémái 479
A sorsok betelnek 484
Petrarca 484
Johanna és Nagy Lajos 487
A magyar királyeszme megtörése 492
Kis Károly és Nagy Lajos özvegye 499
Mária 502
Hedvig 506
Nápolyi László és az újfajta Róma-eszme sorsa 511
A budavári kerub 527
Irodalmi tájékoztató 531