A magyar társadalom és gazdaság kitörése válsághelyzetéből minden komoly helyzetértékelő és kiutat kereső gondolat tárgyszerű mérlegelését igényli. A hazai társadalomtudományi gondolkodás új áramában különböző megközelítésekből születő elemzések és alternatív javaslatok végiggondolása nem csupán toleranciára késztet, e vitákban valamennyien tanulunk, az utóbbi évek nézetütközései nyomán kicsit mindannyian másként gondolkodunk. A Medvetánc, mely nyolc éve a társadalmunkat tárgyszerűen feltáró s a reformokat megalapozó írások közzétételét tartja egyik feladatának, most az 1986-87-ben keletkezett nagy horderejű összegző tanulmányokból bocsát közre néhány kiemelkedő szöveget, s válogat a különböző hozzászólásokból. Noha ezek az anyagok itt olvasható formájukban jórészt először hozzáférhetőek, van közöttük ma már dokumentumértékű, széles szakmai közvélemény által megvitatott, s az utóbbi év törvényalkotásaira sem hatástalan elemzés is - elsősorban a Fordulat és reform c. tanulmány. E nevezetes szövegben s a hozzá kapcsolódó négy háttéranyagban megfogalmazott nem egy gondolat, javaslat nemcsak a Közgazdasági Szemlében megjelent jelentősen rövidített változat olvasói, de az utóbbi hónapok törvényhozási vitáit figyelemmel kísérő szélesebb nyilvánosság számára sem meghökkentő immár - gondoljunk csak például az Elnöki Tanács szerepének átértékelődésére, a minisztériumok és a gazdasági bizottságok átszervezésére, a bankrendszer időközben előrehaladó átalakítására, a tanácsi igazgatás átszervezésére, az útlevéllel kapcsolatos rendelkezésekre, vagy a sajtóirányítás átszervezésének megindulására. A Reform és demokrácia c. tanulmány fő gondolata is - a párt- és az államigazgatási feladatok szétválasztása, az intézményrendszer demokratizálása, illetve új demokratikus formák kialakítása - a reformok nehezen vitatható szükségességű lépéseként nyert helyet mára közgondolkodásunkban. (A két szöveg a HNF Társadalompolitikai Tanácsa felkérésére készült.)