Liz Lowenstein

"Tizennyolc éves voltam, amikor rátaláltam a jógára – jobban mondva a jóga talált rám. Középiskolásként versenyúszó voltam, de eldöntöttem, hogy az egyetem alatt nem fogok sportolni. Hogy formában maradjak, online jógakurzusokat végeztem a szobámban, egy olcsó matracon – túlságosan féltem beiratkozni egy tanfolyamra. A jóga edzésnek indult. Igyekeztem „mesterfokon” végezni a mozdulatokat, és mindig volt kitűzött célom. Minden mozdulat, minden tanfolyam, minden savászana, minden év, az életben adódó minden változás megtanított lélegezni a nehéz pózokban és helyzetekben, elegánsan elengedni, lazán továbblépni – és mindenekelőtt teljes énemhez kapcsolódni a matracon, hogy másokhoz is tudjak kapcsolódni a matracon kívül."