Az 1876. évi árvizek (Források a vízügy múltjából)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Átalakulás és fejlődés. A kiegyezés után kilenc évvel, talán ezzel a két szóval jellemezhetnénk Magyarországot. Soha nem látott hatalmas ipari fejlődés indul meg az országban, ezzel egyidőben egyszerre kellett megküzdeni a csaknem évenként jelentkező természeti veszélyekkel, az írástudatlansággal, az alacsony termelékenységű agrárium problémáival, a társadalmi és jogi elmaradottsággal, miközben gomba módra szaporodnak a gyárak és növekszik a vasút. Kilenc évvel a kiegyezés után látszik a dualizmusban felgyülemlett hatalmas államadósság a közös pénzügyekben.
Az átalakulás és fejlődés külön jellemző az 1876-os évre. Év elején vezetik be Magyarországon a metrikus rendszert, január elsejétől radikálisan átalakították az adórendszert, Budapest soha nem látott ütemben fejlődik, elkészül Budapest második hídja a Margit-híd, épül a déli-vasúti összekötő híd, az országban tombol a vasútépítési láz stb.
Az árvíz idején már Tisza Kálmán volt a miniszterelnök1 és vezette a két nagy párt egyesüléséből2 alakult Szabadelvű Pártot. Január 28.-ról 29.-re virradó éjjel meghalt Deák Ferenc a „haza bölcse".
Az ország lakossága még politikailag megosztott - akik a szabadságharc utáni rendszert kiszolgálták a kiegyezéskor teljesen háttérbe szorultak, a teljes függetlenség hívei az 1848-49-ben megkezdett úton haladnának tovább egyre csökkenő létszámban és egyre nagyobb tábora van a kiegyezés támogatóinak, akik „szerződéses" viszonyt hoztak létre Ausztriával
TARTALOM
ELŐSZÓ 7
AZ 1876. ÉVI ÁRADÁSOK 13
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI 17
Pest-Buda árvízvédelme1838 előtt 17
Árvízvédelmi előzmények a fővárosban és környékén 18
Az árvíz kialakulása 21
Az árvíz lefolyása 34
Az árvíz elvonulása utáni események 181
Árvíz a társulatoknál 191
Duna-völgyi árvízkárok 193
Két árvíz összehasonlítása, 1838-1876 199
„Hidrometriai" mérések a Dunán Budapestnél 201
Jégviszonyok a Dunán 1876-ban 203
Az árvíz következményei a parlamentben 212
Hírlapi események 216
Az árvíz hatása a Duna és Budapest fejlődésére 219
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN 223
A Temes és a Béga árvize 224
A Szamos árvize 226
A Bodrog vízgyűjtőjének árvizei 227
A Tisza árvizei 1876-ban 229
A Tiszafüred feletti Tisza 230
Közép-tiszai áradások 240
A Tisza szabályozás első áldozata Csongrád 253
Árvíz Szentesen és Hódmezővásárhelyen 258
Szegedi árvíz 1876-ban 261
Árvíz a Szeged alatti Tiszán 272
Árvíz a Körösökön 277
A Maros árvize 292
Tisza-völgyi árvízi tapasztalatok 294
Károk a Tisza-völgyben 299
Tisza-völgy szabályozása a parlamentben a 76-os árvíz után 302
AZ 1876. ÉVI ÁRVÍZ TAPASZTALATAI 309
A Miniszterelnök árvízi beszámolója Ferenc Józsefnek 312
Országos árvízkárok 320
Adakozás az árvízkárosultak részére 331
IRODALOM, FORRÁSMUNKÁK 337
NÉVMUTATÓ 339