E kötet versei, kevés kivételtől eltekintve, az elmúlt öt évben születtek. Abban az időszakban tehát, amikor az irodalom - de különösen a költészet - kikerült végre a reflektorfényből, s a líra morális tartományainak mítosza megkopott. Ezzel párhuzamosan az irodalmi divatirányzatok offenzívája is megtorpant. A konzumálásra gerjesztő sminket lemosta az eső - visszamenőleg is. maradt a csupasz arc poétikája, melynek időállóbbak a díszei, mélyebb gyökerű a ragyogása. Öntörvényűbbé vált a késztetés, önzetlenebbé az erőfeszítés. A végeredmény kevésbé látványos. De ragyogó a kilátás! Térben és időben egyaránt messzire látni. az inspiráció vadászmezői határtalanok. az ihletettség lassacskán újból a korszerűség fokmérőjévé válik, a korszerűség fogalma pedig minőségjelzővé nemesül. Szeretném hinni, hogy itt közreadott verseimnek legalább egy része már ebbe az irányba mutat.