Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ; így többek között: - Fogyasztónak minősül-e a magyar és az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy) asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt szerződést? - Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását, illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan, de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog gyökeresen eltérő válaszait? - Ugyanebben az esetben: átterhelheti-e a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik? - Az új Ptk. megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. Feltámaszthatják-e azt a felek a szerződésükben? - Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai? - Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k) egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy látszólagos keresethalmazatról van-e szó? - Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is, avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó időközben elhagyta a jogviszonyt, vagy mégsem? - Francia turista Németországban olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján: vajon megilleti a termékszavatosság?
A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.
0
az 5-ből
0 értékelés alapján