Kilenc koffer
21. Század Kiadó, 2015
Összefoglaló
A magyar könyvkiadás legnagyobb adósságainak egyike ez a könyv.
A világ több országában a holokausztirodalom egyik legjelentősebb remekműveként tartják számon, Magyarországon 1982-ben jelent meg utoljára.
Zsolt Béla, nagyváradi író, újságíró, a zsidótörvények után nem folytathatta a pályáját. Munkaszolgálatra Ukrajnába került, az út onnan haza, majd a váradi gettóba, később Bergen-Belsenbe vezetett, egészen a szabadulásig.
Zsolt Béla regénye nem artisztikus memoár. Vad, olykor az elviselhetőség határáig kegyetlen és őszinte visszaemlékezés, felzaklató olvasmány.
Az olykor egymás kínjának is örülő társairól. Az elmebajig kegyetlen, egyszersmind a megtorlástól rettegő csendőrökről. Árulásról, kétségbeesésről, az újra és újra feltámadó hamis reményről, és mindennek okáról és céljáról: a zsidók kifosztásáról.
Aki elolvassa a Kilenc koffert, megérti, miért nem tud a rémálomból eszmélni sok európai ország azóta sem.
Zsolt Béla feleségének egész családja odaveszett, köztük az a Heymann Éva, akinek gettónaplója megjelent már több nyelven, magyarul Piros bicikli címen.
Online ár:
3 315 Ft
Eredeti ár: 3 900 Ft
Online ár:
3 315 Ft
Eredeti ár: 3 900 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
4.7
az 5-ből
3 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Olvasás közben rengeteg érzelmet kiváltott belőlem a mű. Haragot, szomorúságot, szánalmat és sajnálatot. Haragot az emberi előítéletességnek köszönhetően, szomorúságot, szánalmat a gettóban szenvedő, túlélni próbáló, haldokló emberekkel szemben. Sajnálatot nem csak a deportálásra váró zsidókkal, hanem az ott szolgáló csendőrökkel szemben is. Tenniük kellett a dolgukat, ha akarták, ha nem. Nem volt más választásuk. Szociológiailag kiemelkedő a mű. Gyönyörűen bemutatja a korabeli társadalmi csoportokat, a társadalom rétegződését. Azt, hogy milyen könnyen változik a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyünk. Összességében elgondolkodtató volt mű, sokszor vettem észre azt, hogy elmerengek olvasás közben, és az élet igazságtalanságairól gondolkozom. Kicsit csapongónak véltem, de mindenképp elgondolkodtatónak. A cím pedig igazán találó. Hihetetlen mennyire ragaszkodhatunk néhány tárgyhoz, érzéshez. Még akkor is, ha semmi szükségünk rá. A Kilenc koffer története tökéletesen áb...