Papírváros - Egy lassúdad regény, három, letarolva

Összefoglaló

Az ötkötetesre tervezett regényfolyam legújabb, harmadik darabjában az egymást váltogató cselekményszálak más-más idősíkon zajlanak, más szereplők köré összpontosulnak, de azonos problematikát, létélményt hordoznak. A hetvenes években beszervezett egyetemista vergődése, szabadulni akarása a ráállított belügyes kapcsolattartójától rímel az építész kilencvenes évek eleji történetére, aki a detoxikálóból kilépve próbál végképp kivonulni a világból, sajátos pusztulás-mitológiáját építve eljutni a mindent-feladásig, az egzisztenciális nullpontra. Zavaró tényező azonban néhai barátja özvegyének visszás szerelme, aki nemcsak hogy az életbe igyekszik visszarángatni őt, hanem múltjával is szembesíti, nem utolsó sorban épp a halott barát írásainak elolvastatása révén, a közös gyermekkori történetek, traumák felidézésével. A harmadik szál - az elképzelt, felidézett vagy valóban megtörtént? - párkapcsolat története is a féktelen szenvedély és önpusztítás momentumaival, hasonlóan kilátástalan léthelyzetével kapcsolódik a regény más rétegeihez. Zalán Tibor monumentális vállalkozása a lélek bugyrait tárja fel, miközben az író heroikus küzdelmet folytat a nyelvvel, a történetmondás, a kifejezhetőség határáig jutva. Az illúzióktól mentes, nemritkán brutális, naturalista alaptónust mégis átszövik a meghittség, a szeretet-szerelem ragyogó koloritjai. A regényfolyam előző darabjai: Papírváros - egy lassúdad regény, egy, kimerülve, Papírváros - egy lassúdad regény, kettő, eltévedve