Vidéki gettók - ... nem marad itt közülük hírmondó sem.

Összefoglaló

Jelen kiadvány, amely a Holokauszt Emlékközpont 2022. január - 2022. október között megrendezett időszaki kiállításának kísérő kötete, az 1944 tavaszán - nyárelején fennállt magyarországi gettókra fókuszál.

Magyarország német megszállását követően, 1944 tavaszán sorban jelentek meg a zsidóság jogfosztását célzó rendeletek, közöttük a gettósítást elrendelő jogszabály. A gettósítás eszköz, a valós cél a zsidó lakosság deportálása volt, ami a vidéki zsidóságot illetően két és fél hónap alatt, július elejére meg is valósult. A magyar közigazgatás szervezte meg a vidéki gettókat: kijelölték a helyét, meghatározták a Zsidó Tanács feladatait, gondoskodtak a zsidó javak leltárba vételéről, a beszolgáltatásokról, és büntetéseket helyeztek kilátásba a zsidó vagyon rejtegetése vagy megdézsmálása esetére. Ugyanígy, a magyar közigazgatás gondoskodott a deportálásról is, melynek során közel fél millió embert szállítottak el, túlnyomó többségüket Auschwitzba. Vagyis nagyságrendileg két és fél hónapos periódusról beszélünk a magyarországi vidéki gettók kapcsán. Mondhatnánk: rövid idő, történelmi léptékkel mérve szempillantásnyi. Ugyanakkor annak a több százezer embernek, akik ezeket a heteket a gettókban élték meg, élték túl, örökkévalóságnak tűnhettek ezek a napok.

Tartalomjegyzék:

Végső István: A magyarországi vidéki gettók megszervezése (p. 10-28.) Jakab Attila: A gettók valósága a korbeli sajtóhírekben (p. 30-49.) Németh Edit Linda: Szolidaritás a vidéki Magyarországon (p. 52-63.) Veszprémy László Bernát: "Csak por és hamu maradjon." (p. 66-77.)