A Dunántúl hadi krónikája 1944-1945

Összefoglaló

Dunántúl: Magyarország területének mintegy negyven százaléka, 38 ezer négyzetkilométer; a második világháború hadszíntereinek kiterjedéséhez viszonyítva egy pontnak tűnik, és mégis 1944-1945-ben t hónapig csatatér. Frontok és hadseregcsoportok, összfegyvernemi, harckocsi- és páncéloshadseregek, légiflották és légi hadseregek arzenájai, a hadtestek, hadosztályok, ezredek és zászlóaljak szovjet, német és magyar katonáinak százezrei vívják gigászi harcukat. A szovjet csapatok már Berlin kapujánál vannak, a szövetséges erők pedig a Rajnához közelednek, a fasiszta vezérkar ugyanakkor a dunántúli csoportosítását erősíti: 1945 elején Lengyelországból még csak egy páncéloshadtesttel, később pedig a nyugati arcvonalról átcsoportosított 6. SS-páncéloshadsereggel növelik a dunántúli erőiket. A szovjet csapatok sikeres hadműveleteit ugyan nem tudják megakadályozni, de az újabb és újabb erők bevetésével lassítják Dunántúl felszabadulását.
A könyv bemutatja a 3. Ukrán Front dunai átkelését, hídfőjének kialakítását és a hídfőtől való kitörését, majd a németek legerősebb magyaroszági védelmi rendszerének, a Margit-vonalnak az áttörését, a budapesti német-magyar csoportosítás körüli bekerítés külső és belső arcvonalának létrehozását, az 1945 januárjában indított három német felmentési kísérletet és ezek elhárítását. Tárgyalja második világháború utolsó német ellentámadását, a 3. ukrán Front nagy áldozatokkal járó balatoni védelmi hadműveletét, és végül a Dunántúl - és egész Magyarország - felszabadításának befejezését eredményező bécsi támadó hadműveletet.