Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel kísérte: Városi István
TARTALOM:
I. könyv
Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére 17
Benne van a hívogatott Isten és ő az Istenben van 18
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen 19
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége 20
Isten szeretetét és bűneink bocsánatát kéri 21
Kicsi korára emlékezik és magasztalja a gondviselő, örök Istent 22
A kicsi kor is már bűnökkel terhes 25
A gyermek első szavait tanulja 27
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékot és félt a veréstől 28
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól 30
Betegségbe esik és a keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja 31
Kényszerítették a tanulásra, az Isten mindent jóra fordított 32
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek 33
Utálta a görög nyelvet 35
Istenhez könyörög 36
Elítéli az ifjúság oktatásban mutatkozó hibákat 37
Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját 39
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival 40
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is 41
Hálaadás Istennek a gyermekkori adományaiért 43
II. könyv
Ifjúkora vétkeiről emlékezik 44
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül 45
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása 47
Cimboráival senki sem vétkezik 51
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek 52
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt 55
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban 56
A bűnös cimboraság fertőző hatása 57
Minden jó Istenben van 58
III. könyv
A hajszolt szerelem igézetében 59
Vonzódik a tragikus színjátékokhoz 60
A szónoki iskolában visszaborzad a Rendbontók fölforgtó cselekedeteitől 62
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcsesség szeretetét 64
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől 65
Miképpen került a manicheusok tőrébe? 66
Ínyére volt az összevissza manicheus tőrébe? 66
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényről és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk 72
Anyja sírása és álma 73
Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monikának 77
IV. könyv
Másokat is téves útra csábított 79
Szónoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst 80
A csillagjóslás babonaságába keveredik és a bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától 82
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása 84
Miért édes a kesergők könnye 86
Roppant fájdalom gyötörte könnye 87
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából 88
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát 89
Boldog, aki az Istenben szeret 90
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények 91
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló 92
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk 93
Honnét származik a szeretet? 95
Művét Hierius mesternek ajánlotta 96
Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt 98
Aristoteles kategóriáját és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből 100
V. könyv
Isten dicsérete serkenti szívét 105
Nem futhat Isten elő a bűnös ember 106
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról 107
Csupán Isten megismerése boldogít 110
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét 110
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus 112
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben 114
Anyja akarata ellenére Rómába utazik 116
Súlyos betegségbe esik 118
Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt 120
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt 123
A római diákok gonoszságai 124
Milánóba megy és ott Ambrus püspökkel találkozik 125
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből 126
VI. könyv
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston 129
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál 131
Ambrus püspök tömérdek munkája 132
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása 134
A Szent Könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról 136
A törtetők nyomorúságos állapotáról 138
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól 140
Alypius és a gladiátor játékok 142
Alypiust tolvajként megfogják 143
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése 145
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét 147
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről 149
A házasság útján 151
Közös életről tűnődik barátaival 152
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához 153
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől 153
VII. könyv
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélődik 155
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen 157
A bűn oka a szabadakarat 158
Romolhatatlan az Isten 160
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz? 161
Elszakad a csillagjósok babonáitól 163
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt 166
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom 168
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige alázatát 168
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége 171
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek 173
Jó minden létező 173
Minden teremtmény magasztala az Istent 174
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik 175
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben 176
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez 176
Az isteniek megismerésénéek akadályai 177
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja 178
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről 179
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt 181
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyvében 182
VIII. könyv
Elhatározza, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében 185
Victorinus rhétor megtérése 188
Az Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén 191
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésén 193
Milyen akadályok gátolták még a megértésben 194
Pontitianus elbeszéli Szent Antal életét 196
Pontitianus szavai megrendítik Ágoston lelkét 200
Tépelődve a kertbe távozik 202
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának? 204
Ismét a manicheusok ellen 205
A test és a lélek küzdelme Ágostonban 208
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér 210
IX. könyv
Isten jóságos irgalmát magasztalja 213
Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását 214
Verecundus átengedi falusi birtokát 216
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása 218
Ambrustól két tanácsot olvasmányai dolgában 223
Alypiussal és Adeodatussal együtt Milánóban megkeresztelkedik 224
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása 225
Evodius megtérése. Monika jellemzése és halála 227
Édesanyja szelíd türelme 229
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával 232
Monika elragadtatása és halála 234
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról 236
Imádkozik elhunyt édesanyjáért 239
X. könyv
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk 243
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás? 244
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett? 245
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak? 246
Az ember nem ismeri teljesen magát 248
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtényeiből az Istent? 249
Érzéki, vagy testi erővel Istent nem találjuk 252
Az emlékezet hatalma 252
A tudományok emlékezete 255
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő 256
Mit jelent a tanulás 257
A matematikai dolgok emlékezete 258
Az emlékezésre is emlékezünk 259
Hogyan őrzi emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre a szomorúságunkban 259
Távoli dolgokra is emlékezünk 261
A feledésnek is van emlékezete 262
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk 264
Nem találnók az elveszett dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk 265
Mit jelent az emlékezés? 266
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje 267
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet? 268
Hol van, és milyen a boldog élet? 270
A boldog életről tovább 270
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten 272
Az emlékezet melyik fokán található az Isten 272
Hol találjuk meg az Istent 273
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket 274
A földi élet nyomorúságai 274
Istenben van minden reményünk 275
Megvallja a testiséghez való viszonyát 276
Küzdelem a torkosság ellen 278
Az illatok csábítása 282
A hallás élvezetéről 282
A szemek kívánsága 284
A kíváncsiság kísértése 287
A kevélységhez való viszonya 290
Milyen hatással van rá az emberi dicséret 292
A hiú dicsőség veszedelme 294
Az önszeretet ereje és természete 295
Magában és a mindenségben kutatta az Istent 295
A hármas kívánság 297
A gonosz lelkek segítségül hívásáról 297
Krisztus az igazi közvetítő 298
XI. könyv
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek? 302
Kegyelmet kér az Írás megértésére 303
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről 305
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét 306
Semmiből teremtette Isten a világot 306
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ? 307
Isten Igéje Istennel együtt örök 308
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk 309
Hogyan szól szívünkhöz az Isten igéje 310
Mi cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt 311
Isten örökkévalósága nem ismer időt 311
Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt 312
A teremtett idő előtt nem létezett idő 313
A három különféle idő 314
Az idő mértékéről 315
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem 317
Hol van a múlt és a jövő idő 317
Hogyan van jelen, múlt és jövő idő? 318
Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre 319
Hogyan nevezzük a három különböző időt 320
Hogyan lehet mérnünk az időt 320
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől 321
Mi az idő 322
A test mozgását idővel mérjük 324
Újra Istent kérdezi 325
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt 327
Lelkünkkel mérjük az időt 330
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon 331
Ismét e kérdés fölvetői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt? 331
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény? 332
XII. könyv
Nehéz az igazság kutatása 335
A kettős ég és föld 336
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött 336
A puszta és üres földről 337
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag 338
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról 338
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat és a földet, vagyis az alaktalan ősanyato 339
Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények 340
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet" 341
Istentől kér oktatást 342
Mit tanult Istentől 343
Az idő nélkül való kettős teremtmény 345
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet"? 346
A Szentírás mélysége 347
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei 347
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz 350
A "menny és a föld" szavakban más is érthető 351
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban 353
Nyilvánvaló igazságok 354
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók 355
"A föld azonban puszta és üres volt" szavak különféle magyarázata 356
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve 357
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról 359
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt, vagy amazt gondolta-e közülök Mózes 360
A más magyarázatot vakmerően fitymálók ellen 361
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz? 363
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik 364
A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást 365
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit 366
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazságkutatásban 368
Mózes minden, szavaiban megtalálható igazságra gondolt 369
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk 370
XIII. könyv
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza 371
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok 372
Minden az Isten kegyelméből van 373
Isten a teremtett dolgokra nem szorul 374
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutakozik 375
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött? 378
Isten ajándékából van minden 379
A Szentháromság jelképei az emberben 380
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi 381
Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön 382
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata 385
Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában 387
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése 387
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata 388
Folytatás 391
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata 393
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése 394
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata 397
A keresztény ember ítélkezéséről 398
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot? 401
A Teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata 403
Élvezet és hasznos származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből 405
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek? 407
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt" 408
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei? 408
Manicheus hóbortok 409
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik 410
Isten műveinek összefoglalása 411
A Teremtés történetének rövid megismétlése 412
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata 413
Békességet könyörög 414
Miért nem követi este a hetedik napot? 414
Mikor pihen majd bennünk az Isten? 415
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten, és másképpen az ember 41
Ez is elérhető kínálatunkban:
Tamás evangéliuma: Jézus mesterszavai, Jean-Yves Leloup fordította és kommentálta
Online ár:
2 490 Ft
Online ár:
1 490 Ft