A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei

Összefoglaló

Minden irodalom - anélkül, hogy saját "immanens" erőit megtagadná - mindig az éppen érvényes (noha sohasem mozdulatlan) gazdasági, társadalmi, politikai, művelődési viszonyok függvénye. Ez a monográfia társadalomtörténet és irodalom közvetlen kapcsolatainak vizsgálatával helyez új megvilágításba rég megoldottnak vélt jelenségeket, derít fel ismeretlen adatokat, összefüggéseket, s az eredmények egész sorával gazdagítja a magyar reneszánsz irodalomról korábban kialakított képünket. A szerző éles szemmel mutat rá arra, hogy a magyar reneszánsz idején a társadalmi és általában az irodalmon kívüli tényezők közvetlenül is mélyen és tartósan nyúlnak bele a sarjadzó irodalmi élet alakításába: meghatározóan korlátozták s lassították vagy támogatták és gyorsították az egyes műformák és műfajok felvirágzását. E hatások érvényesülését meggyőzően fejtik ki a kitűnő filológiai elemzések és szélesebb perspektívában, főképp a szomszéd népek irodalmára is kitekintő módszeres megfigyelések. Mindaz, amit a magyar irodalom a XVI. században alig hét évtized alatt leginkább énekvers formájában (históriás énekek, széphistóriák) felhalmozott, nem enyészett el. Balassi életművében pedig, különösen stíluseszközeiben, lírai vers- és cikluskompozícióiban és pásztordrámájában, elérkezett az irodalmi tudatosságig. Ez az örökség tovább élt és hatott, noha útja olykor szinte a búvópatakéhoz volt hasonló, mégis átitatta a következő századok magyar irodalmát. Vissza
TARTALOM
Elvek és célok 7
Középkori előzmények
Orális költészet 13
Az írásbeliség kezdetei 20
Az irodalom társadalmi bázisának megváltozása
Egy vállalkozás kudarca 27
A reneszánsz és humanizmus hatása 39
Társadalmi és művelődési szétaprózottság 49
Műformák, műnemek, írók 56
Magyar humanizmus, reformáció és könyvkiadás
Külföldön nyomtatott magyar nyelvű kiadványok 67
Krakkó 67
Bécs 85
Az első magyar nyomda egy mágnás udvarában 91
A mecénás Nádasdy 91
Sylvester, a humanista filológus 93
A Grammatica betűi 105
Az Új Testamentum gót típusa 112
A betűmetsző Abádi Sárvárott 115
A históriás ének és társadalmi funkciója
történetek énekfajták 125
A históriás ének fogalma 125
Kezdeményezők 127
Témakörök 131
Elvilágiasodás 136
Históriás ének és kelet-közép-európai epika 141
Első állandó nyomdánk irodalmi szerepe 149
A kolozsvári nyomda alapítása 149
Hoffgreff és Heltai társulása 154
Hoffgreff a műhely élén 161
A Cronica és Tinódi pártállása 164
A "Jónás próféta" és a "János királyfi" históriája 178
Szép ének a gyulai vitézekről 185
Cím és mű 185
Szerző és téma 191
A másoló és szövege 193
Verselés és szövegállapot 198
Szókincs és formulák 201
A téma kibontása 209
A jellemábrázolás 213
A kritika ítélete 217
Heltai Gáspár, az író és könyvkiadó 220
A kiadói programváltás útján 220
Szépprózai kísérletek 226
A Cancionale-szerkesztő 230
A történetíró 235
Históriás ének és nagyepika 242
Frontáttörés és alászállás 242
Ilosvaitól Aranyig 248
A közösségi énekversenytől Balassi élménylírájáig
A közösségi líra és Szegedi Gergely 255
A megtépázott énekszerző 255
"Szánja az Úristen..." 268
Szegedi Gergely zsoltáros énekei 278
Balassi verskompozíciói 286
Udvari költészet 286
Szimmetrikus és aszimmetrikus modellek 288
A Katonaének 299
Balassi lírai regénye: a nagyciklus 309
Száz vagy hatvanhat? 309
A mag: a Júlia-versek 317
A Nagyciklus fölépítése 323
A "nászajándék" 339
Összegzés 347
Függelék 349
összefoglalás 355
Rövidítések jegyzéke 363
Név- és címmutató 365