A fenomenológia keletkezéstörténete mint filozófiai probléma

Összefoglaló

A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan történeti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komplex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irányból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.
Varga Péter András (1979) az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területei: Edmund Husserl, a korai fenomenológia, a késő tizenkilencedik és a korai huszadik század német nyelvű filozófiája (beleértve ezek magyar recepcióját is), valamint a korai fenomenológia módszertana és historiográfiai elmélete. Egy korábbi monográfia (A fenomenológia keletkezése, Budapest: L' Harmattan Kiadó, 2013) szerzője és több kötet társszerkesztője.