Ellenség a baloldalon - Politikai rendőrség a Horthy- korszakban
Jaffa Kiadó, 2015
Összefoglaló
Miben különbözött a Horthy-korszak államvédelme az azt megelőző és az utána következő korszakok politikai rendőrségétől? Miért éppen a politikai baloldalt tartotta a rendszer a legfőbb állambiztonsági veszélyforrásnak? Miként befolyásolták a kormányzati körök a nyomozásokat, és hogyan változott meg a detektívek munkája a szűk negyedszázad alatt? És milyen viszonyban volt a rendőrség politikai osztálya a csendőrség és a honvéd vezérkar hasonló feladatokat ellátó szerveivel?
VARGA KRISZTIÁN hiánypótló kötete többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben részletes áttekintést nyújt az 1919. augusztus 6-a és 1944. március 19-e közötti politika rendőrség történetéről, a Magyar Királyi Rendőrség Politikai Rendészeti Osztályának működéséről, illetve a baloldali pártok és mozgalmak ellen lefolytatott titkos és nyílt nyomozásokról. A szerv történetét követve jól kirajzolódik, hogy a Horthy-kor államvédelme miként idomult az éppen aktuális társadalmi közgondolkodáshoz, és a magyar uralkodó elithez hasonlóan hogyan vált képtelenné arra, hogy a világháború eszkalálódásakor felismerje, melyik politikai irány jelent valós veszélyt a társadalomra.
VARGA KRISZTIÁN történész 1973-ban született Debrecenben, tanulmányait a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen végezte. Kutatási területe a két világháború közötti magyar állambiztonság, rendőrség és csendőrség története.
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
A Horthy-korszak
"A történelmi Magyarország 325 411 km2-nyi területén 1910-ben 20 886 487 ember élt. Ha ebből leszámítjuk a belső ügyeinek intézésében csaknem teljes önállóságot élvező Horvát-Szlavónia területét és...
Online ár:
4 250 Ft
Eredeti ár: 4 999 Ft
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
3.7
az 5-ből
3 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Erre a könyvre teljesen helytálló a hiánypótló jelző. Jól felépített, alapos, adatgazdag mű. A korszak politikai rendőrségének szervezeti felépítése részletesen bemutatásra kerül, ezek a szervezeti leírások néha nehezebben befogadhatóak. Szerencsére sok szereplőről, eseményről kapunk érdekes leírásokat (például Rákosi lebukása 1925-ben, vagy Oancz József tevékenysége). A szöveget több helyen színesítik a kötetben szereplő személyek visszaemlékezései, írásos emlékei. A főszöveg 227 oldalt tesz ki, ebből 88 oldal a második világháború alatti eseményeket beszéli el. A mű tudományos színvonalát 326 jegyzet, és 164 tételes bibliográfia erősíti. A főszöveget 10 jól kiválogatott kép, és 2 szervezeti ábra egészíti ki. A műben való tájékozódást névmutató segíti. A könyv végén a képek forrásai is megtalálhatóak. Negatívumként meg kell említeni a helyesírási hibákat, nevek elírásait, de ezek csak apróságok, Varga Krisztián munkájának értékéből semmit nem vonnak le.