Magándetektívek - Oknyomozás valóság és fikció területén

Összefoglaló

Borostásak, ballonkabátot hordanak, kemény az öklük, biztos kézzel lőnek, és semmi sem állhat az útjukba, ha az igazságról van szó. Ők a magándetektívek. Legalábbis a krimik szerint. De milyenek ők valójában? Kik voltak az első detektívek, és hogyan alakult ki a bűnügyi irodalomban a magánnyomozó figurája? Létezik-e a magyar magándetektív, és milyen ügyekben, milyen módszerekkel kell kiderítenie az igazságot? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Varga Bálint könyve, melyben éppúgy helyet kapnak a világ nagy detektívjei - legyenek akár valós, akár irodalmi alakok -, mint a magyar magánnyomozás története. A szerző a másfél évig tartó anyaggyűjtés során közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan dolgoznak napjaink magyar magándetektívjei, hisz a könyvben szereplő ügyek nyomozása során végig ott volt a magándetektívekkel, testközelben látott és hallott mindent. Az izgalmas és fordulatos, megtörtént eseteken keresztül hiteles képet kaphatunk erről a rejtélyek övezte szakmáról és az emberekről, akik az igazság kiderítésének szentelik életüket. De nem csak a magándetektívek beszélnek most először nyíltan és őszintén a munkájukról, hanem mindazok, akik segítik őket: operatív figyelők, környezettanulmány-készítők, beépített ügynökök. A Magándetektívek érdekfeszítő, olvasmányos könyv, amihez hasonlóan átfogó, nagy felkészültséggel megírt mű magyar nyelven nem született még ebben a témában. - Létezik-e a magyar magándetektív, és milyen ügyekben, milyen módszerekkel kell kiderítenie az igazságot? A témában először jelenik meg dokumentumkönyv Magyarországon. - "A nyomozás - és a krimiolvasás - újabb fázisához érkezett. A detektív figurájáról \(bármennyire is gyanús volt) és történetéről nem rendelkeztünk megfelelő bizonyítékkal. Mostanáig." /H. Nagy Péter, irodalomtörténész/ Az idei Könyvhéten lát napvilágot a szerző maga nemében egyedülálló könyve a magyar magándetektívekről. A rendszerváltozást követően ismét engedélyezetté vált a magánnyomozói hivatás Magyarországon. Kevesen tudnak róluk, arról pedig még kevesebben, kik ők és milyen módszerekkel dolgoznak. A szerző a másfél évig tartó anyaggyűjtés során közvetlen közelről figyelhette meg a magyar magándetektíveket. A kötetben négy megtörtént esetet követ nyomon, amelyek mindegyikében részt vett a nyomozásban. Az esetek megírásában a nevük elhallgatását kérő magándetektívek minden nyomozati módszert megmutattak neki, legyenek azok törvényesek vagy éppen a törvényesség határát feszegetők. De nemcsak a magándetektívek beszélnek most először nyíltan és őszintén a munkájukról, hanem mindazok, akik segítik a munkájukat: figyelők, környezettanulmány-készítők, beépített ügynökök. A könyv első része a magándetektívek történetét dolgozza fel részletesen Vidocqon és Pinkertonon keresztül számos mai amerikai és angol magándetektívig, akikkel a szerző interjúkat készített. A második részben a magándetektívek magyarországi történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Ezen kívül újszerű, izgalmas és eddig csak ritkán említett részleteket tudhatunk meg a magyar állambiztonság bűnügyi hálózatáról, hisz a könyv megírásában segédkezők jórésze maga is valaha elhárító volt, operatív tiszt vagy bűnügyi nyomozó. A harmadik rész a már említett négy esetet taglalja. A szerző testközeli tapasztalatai alapján írta meg a nyomozati módszereket az adatgyűjtéstől a környezettanulmányig, a leplezett meghallgatástól az operatív figyelésig. A negyedik rész egy újra erőre kapó műfaj, a krimi történetével és műfajelméletével foglalkozik Conan Doyle-tól Agatha Christie-n és Raymond Chandleren keresztül a műfaj modern képviselőig. Az ötödik rész a magyar krimi hiányát vizsgálja. A szerző több szempont alapján próbálta meg kideríteni, miért nem született a szó klasszikus értelmében vett krimi mindeddig Magyarországon. A nagy felkészültséggel megírt, alaposan megkutatott és olvasmányosan megírt könyv mindenki érdeklődésére számot tarthat, aki a magándetektíveket ballonkabátos, borostás, keményöklű és mogorva férfiaknak képzelte, ugyanis a könyv végére kiderül: szinte semmi sem igaz abból, amit a magándetektívekről képzelünk vagy gondolunk. Nem magányos farkasokról olvashatunk az oknyomozó újságírás legszebb hagyományait követő könyvben, hanem magán titkosszolgálatok profi, felkészült és hatékony munkatársairól. A KÖNYVRŐL ÍRTÁK: "Varga Bálint félig fiktív nyomozati beszámolóiban \(ha úgy tetszik, mini-krimijeiben) egyszerre két nyomozás folyik: nemcsak a bűnügy felderítése a tét, de az olvasó figyelme mindvégig egy másik nyomozást is követ, hiszen a magánnyomozók módszerei, stratégiái legalább annyira rejtélyesek, mint maga a tulajdonképpeni bűneset. Gyakran nem is könnyű eldönteni, melyik szál az érdekesebb, egyvalami azonban biztos: ezek a kettős krimik kivétel nélkül lebilincselő olvasmányok, amelyeknek gazdag kontextust teremtenek a szerző bevezető és záróesszéi a magándetektívek és a krimi kapcsolatairól, a krimi műfajáról, valamint a magyar krimi hiányának okairól." Bényei Tamás - irodalomtörténész "Egy kötet, négy eset. Krimivilág - de Matula és Derrick, Columbo és Poirot helyett "főszerepben": a magyar detektív. Fény derül rá, hogy lesz a magán kutatóból privát kopó, a nyomozóból "a közrend lelkiösmerete". Mennyi fér egy nejlonzacskóba, egy floppyra, a "levesbe", a kávéautomatába. S az ok\(os)nyomozás során kiderül az is, mi lett anno a Hálózattal." Balogh Attila - Észak-Magyarország "Jelentést írni tudjuk mennyire lehetetlen: egy részlettel mindig adósai maradunk a valóságnak, ami végül papírra kerül mégsem fikció. Varga Bálint Magándetektívek című könyve azonosul a témájával: egy megismerési mechanizmust mutat be, a tényfeltárást értelmezi, s a részletek, szakmai fogások, a kriminológiai történelem és a vonatkozó irodalom ismertetése közben észrevétlen olyasvalamivé alakul, ami már nem ismeretterjesztő szöveg és még nem krimi - valahol a két műfaj között rekedt dokumentumregény." Krich Balázs - /origo/ "Ha csak a megcsalatásukra gyanakodó férjek, feleségek, szeretők veszik kézbe e könyvet, már érdemes volt megjelentetni. A Magándetektívek értéke azonban jóval több ennél: különleges olvasmányélményt és titkokba beavató, fontos ismereteket nyújt a bűnügyi regények-és történetek kedvelőinek, a magánnyomozók módszereire és rejtélyes munkájára kíváncsiaknak, s nem utolsósorban a krimiirodalommal foglalkozó szakembereknek." Erős Zoltán - kritikus, irodalomtörténész