A Békés és Csanád megyei szlovákok anyanyelvi művelődési viszonyai (1919-1944)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
A BÉKÉS ÉS CSANÁD MEGYÉBEN ÉLŐ SZLOVÁKSÁG DEMOGRÁFIAI ÉS POLITIKAI VISZONYAI
I. A számok tükrében
Az alföldi szlovákok településeinek kialakulásával behatóan foglalkozik Ján Sirácky több munkájában, főként a "Szlovákok Alföldre települése a 18. században és a 19. század elején", valamint a "Dolnozemsky Slovák (Alföldi Szlovák) mint az alföldi szlovákok életének információs forrása" c. munkájában. Sirácky adatai túlnyomó többséggel a dualizmus korára vonatkoznak. Egy azonban így is bizonyos, - az aktív települések már ekkor is Tótkomlós, Békéscsaba, s a kisebb falvak közül Pitvaros, Nagybánhegyes, de ide sorolható ekkor még Mezőberény és Szarvas is. Az iparosodás és urbanizáció nemzetiségi szempontból hátrányos - asszimilációs - hatásának leginkább Békéscsaba és Szarvas voltak kitéve.
A szlovákság létszámát illetően igen eltérőek az adatok a hazai és a csehszlovák népszámlálási adatok és a becslések között. Nem is szólva a magánszemélyek által kalkulált számokról. Persze, egy minden bizonnyal megállapítható ezekből is, határozottan utalnak a becslő, felmérést végző viszonyára az adott nemzetiséghez. A szlovák nemzetiségre vonatkozó adataink részben levéltári forrásokból, népszámlálási statisztikai adatokból s nem utolsósorban korabeli röpiratokból származnak. Ez utóbbiból két anyagot használunk fel. Az egyik Kvasz György békéscsabai ügyvéd megfogalmazásában 1932-ben szlovák nyelven, nyomtatásban Békéscsabán jelent meg. A 14 oldalas irat 3 oldalban számszerű adatokat közöl, részben kiigazítva a hivatalos felméréseket. A másik 1945-ben jelent meg, amely 1922-ből származó memorandumot is magában foglal, s ez a genfi kisebbségi konferencián is szerepelt. Érdekessége, hogy két emigráns (Békés megyei) fogalmazta a magyarországi szlovákok nevében. Ezek, valamint a primér statisztikák viszonyára a folyamatos egybevetés során rávilágítunk. S végezetül egynémely településre vonatkozó levéltárban található statisztikákat is felsorakoztatunk. A primér statisztikát képviseli Kovács Alajos munkája, amelyet részletesebben megvizsgálunk és felhasználjuk adatait. Az összesítő táblázatnál viszont ezzel együtt használjuk Ján Sveton munkáját, mivel számadatai megegyeznek a magyar statisztikák végső - korrigált - adataival. Ezeket használta s egyértelműen elfogadta az 1930-as évre vonatkozóan G.Vass István: Szlovák munkások és szegényparasztok részvétele a Viharsarok munkásmozgalmában (1930-1944) c. munkájában