Magyar ​huszárok francia földön - Hussards hongrois en France (magyar-francia kétnyelvű)

Összefoglaló

A ​magyar huszár figurája az európai kultúrkör jellegzetes romantikus típusa, amely a mai napig érezteti hatását. A magyarság külhoni lenyomataként a huszár bevonult a helyi történelmi mitológiákba is, és sajátos arculatot kapott benne. Valamennyi európai nemzet közül talán a francia ragaszkodik a legjobban e közös hagyományokhoz, hiszen az egyetlen nemzetközi huszármúzeum is éppen ebben az országban, Tarbes városában található.
A tanulmánykötet a kora újkori magyar–francia kapcsolatok neves kutatójának, Tóth Ferencnek a franciaországi magyar huszárok történetére vonatkozó írásait tartalmazza. A magyar huszárság franciaországi megjelenésének katonai, diplomáciai és kulturális elemeit bemutató, összefoglaló jellegű tanulmányok mellett helyet kaptak a kötetben a XVIII. századi francia szerzők (Turpin de Crissé, Chabo de la Serre és Pérau abbé) tollából származó forrásszövegek és a franciaországi magyar huszárság néhány jeles képviselőjének portéi is. Utóbbiak, az orientalista baron de Tott, az emigrációban amatőr nyelvészként tevékenykedő Esterházy Bálint László és a polihisztor Besse János Károly példáin keresztül láthatjuk, hogy a francia földre került magyar katonatisztek katonai és diplomáciai szolgálataik mellett milyen színes ismeretekkel gazdagították az egyetemes tudományt.

L'image du hussard hongrois passe pour type national romantique de la culture européenne qui a une certaine influence jusqu'à nos jours. Cette image avait une influence sur les autres civilisations européennes. Parmi les pays européens, c'est en France où l'on s'attache le plus à ce symbole d'origine hongroise, notamment il y existe même l'unique Musée international des hussards dans la ville de Tarbes.
Le présent volume contient des écrits sur l'histoire des hussards hongrois en France de Ferenc Tóth, éminent chercheur de l'histoire des relations franco-hongroises à l'époque moderne. Hormis les travaux présentant les aspects militaires, diplomatiques et culturels de l'apparation des hussards hongrois en France, nous y trouvons des sources de la plume d'auteurs français du XVIIIe siècle (Turpin de Crissé, Chabo de la Serre és Pérau abbé) ainsi que des portraits de célèbres représentants de cette communauté. A travers les exemples de ces derniers, notamment l'orientaliste baron de Tott, le linguiste amateur Ladislas Valentin Esterhazy et les savant polyvalent Jean Charles Besse, nous pouvons constater l'apport scientique riche et universel des hussards hongrois au service de l'armée et de la diplomatie françaises.