"Apuról iskolás koromig nem is gyanítottam, hogy költő. Azt meg el sem tudtam volna képzelni, hogy szomorú verseket ír. Mikor tizenegy-tizenkét évesen a műveit böngészni kezdtem, először szembesültem a "Pénzt, egészséget és sikert - Másoknak, Uram, többet adtál" szenvedéseivel. Bármennyire magas volt még nekem a Tóth Árpád költészete akkor, zenéje elemien meg tudott ragadni, tartalmi közléseiből pedig éppen a legfájdalmasabbakat, ha egyelőre csak a magam szintjén is, már felfoghattam..."Tóth Eszter