Tolnai Ottó életműsorozatának harmadik kötetébe 2011 és 2017 között írt verseit gyűjtötte egybe és komponálta "kései kísérleti költészete" nagyformájává, melyben párhuzamosan hangzanak fel a számvetés, az összegzés melankolikus dallamai és a szerző költészetére kezdettől fogva olyannyira jellemző újító radikalizmus dinamikus, nyers szólamai. Ez a hosszan kitartott, saját hangjait, hangszereit, intonációit, motívumait virtuóz módon variáló nagyária a kompozíció finom eljárásainak köszönhetően számos meglepetéssel szolgálhat az életmű ismerői számára. Tolnai új olvasói pedig, akik először hajóznak "költészete felségvizein", intenzív beavatás részesei lehetnek: meghallhatják zokogó, fuldokolva nevető, elégikus-elragadtatott dalaiban azt is, a Balkán szíve hogy dobog.
Mi a közös Schein Gábor, Peer Krisztián és Tolnai Ottó költészetében, tette fel magának a találós kérdést Deres Kornélia a három költő közös bemutatója előtt, és gyorsan meg is válaszolta. Mindhárman „különleges titokkötetet” írtak, egyikőjüktől sem áll távol az (ön)irónia és az (ön)reflexió, az írás pedig megelőzi, megelőlegezi náluk a kimondott szót. A Rögzítetlen dolgok című Jelenkor-est nemcsak a költészet napját vezette fel masszívan és emlékezetesen, de azt is bebizonyította, hogy még három ennyire különböző habitusú költő verseiben sem csak nagyítóval kell keresni a közös motívumokat, vagyis minden költészet a maga módján ugyanolyan. Elég csak megvizsgálni, mit mondanak a kötetek (és az életművek) három olyan egyszerű motívumról, mint a tenger, a kísérlet és a határ. (Esetleg elég bátornak lenni ahhoz, hogy definiáljuk, majd a költőkre aggassuk a kult előtagot.)
Először 1999-ben jelent meg ez a mára kultikussá vált verseskötet, melyben egy ifjú költő tizenhat és húszéves kora között írt költeményeit gyűjtötte össze. Varró Dániel saját bevallása szerint a...