Karl Jaspers német filozófus egy helyen a következőket írta: "aki a háborút biztosra veszi, azzal a tudattal cselekszik, hogy az be is következik. Aki biztosra veszi a békét, észrevétlenül és szándékán kívül háborúba sodródik. Aki látja a veszélyt, s nem felejti a pillanatot, nos csak az képes ésszerűen viselkedni és tenni a veszély ellen." E szavakat nyugodtan mottóul is ajánlhatnám a mai katonai döntéshozóknak, civileknek és katonáknak egyaránt. Az utóbbi időben egyre több szó esik Magyarország NATO-tagságáról. A politikai vezetés láthatóan felismerte, hogy az ország lakossága ma még nem támogatja az ország csatlakozását a NATO-hoz, sőt a délszláv események miatt nő az ellenállás és a félelem, ezért - a kormány szerint - meg kell dolgozni a közvéleményt, mielőtt még késő lenne. A nagy igyekezetnek természetesen van más oka is. A kormány nem tudja pontosan felmérni, hogy a belpolitikai helyzet hogyan alakul. Mielőbb szeretné biztosnak tudni az 1990 óta végbemenő változások nemzetközi garanciáit. Az ügy belpolitikai vetületéhez tartozik az is, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatos legtöbb kérdésben alkotmánymódosításra van szükség. A parlamenti pártok most érezték elérkezettnek az időt az alkotmány módosítására, s ebben már meg kell előlegezni a NATO-tagsággal kapcsolatos változtatásokat is. Észre sem vesszük, és egy szép napon arra ébredünk, hogy alkotmányunk szerint de facto NATO-tag vagyunk. Hack Péter, az SZDSZ ismert személyisége nem kevesebbet mondott: "Nem maradhat meg például az az alkotmányos rendelkezés, hogy a külföldi csapatok magyarországi megjelenéséhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának hozzájárulása szükséges. [...] Ha ebben a ciklusban elszáll az alkotmány módosításának lehetősége, az itt említett kérdések a következő években bármikor válsághelyzetet idézhetnek elő." A kormány azt is felismerte, hogy Magyarország politikailag leértékelődött a nyugat szemében. Amit az Antall-kormány annak idején szégyenlősen nem kért a nyugattól, azt ma hiába kérnénk, már senki sem adná meg. A NATO-ügyben ezért is igyekeznek mielőbb legalább látszatsikert elérni. Ugyanakkor a szomszédokkal felgyorsult a verseny az európai integrációba való bejutásért. A szomszédaink ebben a versenyben kamatoztatják azokat a gazdasági előnyeiket, amelyekre az elmúlt egy-két év során szert tettek, s amelyeket mi jórészt elveszítünk.
Sándor György magyar tanár, korábban rádió és televízió műsorok szerkesztője. A XX. század máig ható két politikusa, Horthy Miklós és Kádár János gyakorlatában vet fel érdekes hasonlóságokat Machia...
Online ár:
1 190 Ft
Online ár:
1 290 Ft