Új Pátria - Az Utolsó Óra program erdélyi táncgyűjtéseiből

Összefoglaló

Több mint 20 éve, 1997–2001 között zajlott az Utolsó Óra nevet viselő program, mely elsősorban a magyar nyelvterületen még élő, hagyományos népzenét ismerő és játszó muzsikusok zenei emlékezetének, „repertoárjának” rögzítését tűzte ki célul. A programba – viszonylag gyakran – a zenészekkel együtt úgynevezett „táncos adatközlők” is érkeztek Budapestre. Értelemszerűen az ő táncaik kíséreteként alkalmazott hangszeres zene mutatta meg e muzsika igazi funkcióját, vagyis a hagyományos falusi közegben betöltött tánckísérő szerepét. Nem egy esetben maguk a táncolni tudó zenészek, énekesek is táncra perdültek, így a hangszeres és vokális felvételek mellett velük is készültek táncfelvételek. A Hagyományok Háza kiadásában DVD-n megjelent összeállítás több mint 20 falu, zömmel az Erdélyben élő magyar, kisebb számban a román és cigány népesség adatközlőinek táncait tartalmazza. A lemezen és kísérőfüzetében magyarul és angolul is olvasható a megjelenített filmrészletekhez kapcsolódó, Varga Sándor néptánckutató, Galát Péter táncművész és Sztanó Hédi néprajzkutató által írt tanulmány.

Az informatív, szép kiállítású kiadvány tanulmányokat és egy háromórányi táncfelvételt tartalmazó DVD-t foglal magába, mely méltó a nagy elődök törekvéseihez. Magyar és angol nyelven összegzi az Utolsó Óra program és az Új Pátria sorozat lényegét, a DVD tartalmát pedig részletesen, de tömören jellemzi. A videoanyag nemcsak szakembereknek, de a téma iránt érdeklődő néptáncrajongóknak is élményt nyújt; több mint húsz faluból, az Erdélyben élő javarészt magyar, kisebb számban a román és cigány népesség adatközlőinek táncait teszi közkinccsé. Szabványos DVD-ként számítógépen és DVD-lejátszón is olvasható. Elindításakor az adott anyagot – az 1913-as megyebeosztást követve – Alsó-Fehér, Csík, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos vármegyék neveit feltüntető főmenüből lehet elérni. Innen továbblépve választhatók a falunevek, és olvashatók az onnan származó táncok és az azokat bemutató falusi hagyományőrző táncosok nevei. Az Utolsó Óra elindítása immár történelem. A Fonó Budai Zeneház 1997–2001 között – Kelemen László kezdeményezése alapján – adott otthont a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb szabású Kárpát-medencei népzenegyűjtési programjának. Ezen időszak alatt 112 csoporttal 1250 órányi anyagot és mintegy 23 ezer dallamot rögzítettek a szakemberek. Az Utolsó Óra négyéves munkája az erdélyi szervezéssel kezdődött: 46 zenekar érkezett a magyar fővárosba. A vendégek a nem hivatásos zenészek soraiból kerültek ki, „adatközlők” voltak. A zenekarokhoz általában egy-két táncospár is társult:a velük készített felvételekből válogatott a jelen kiadvány szerkesztője. Az Utolsó Óra elnevezés Bartók Bélától ered, aki 1907-ben gyergyói gyűjtőkörútjáról írott levelében jellemezte az ottani, népélethez kapcsolódó zenekultúrát, és saját gyűjtőmunkáját az utolsó órában elvégzettként értékelte. Az Új Pátriasorozat immár 68 audio-CD-nyi válogatást számol, a jelenlegi kiadvány az első DVD. Az elnevezés is szimbolikus, a harmincas évek végétől a háborús évek közepéig a Magyar Rádió és a Néprajzi Múzeum gondozásában megjelent Pátria-lemezsorozatra utal. E korszakalkotó kiadványsorozatból mintegy 125 lemez szolgálta a népzene népszerűsítésének ügyét. A kezdeményezés tudományos értékét 1938-ban Lajtha László így foglalta össze: „Ahogy nem elégséges a tárgyakat lefotografálni, hanem meg kell őrizni azokat eredeti mivoltukban, úgy kell minden múzeumnak gramofonlemezen megőriznie a zenei ethnológiai és nyelvi emlékeket és hangosfilmen a táncokat, szokásokat, zenés mozgásokat.”