Pictura & scriptura - Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei

Összefoglaló

Életünket szavak és képek között éljük. Bármit gondolunk, cselekszünk, érzékelünk, és bármire reflektálunk, azt szavakba is tudjuk önteni, úgy tűnik, e jelrendszer tökéletesen lefedi a világról és a létről való teljes tudásunkat. Mégis sokszor az a benyomásunk támadhat, hogy látásunkkal jobban kötődünk a valósághoz, mint a nyelvvel. Hiszen nem előbb észlelünk-e valamit, és csak azután gondolkodunk el rajta, illetve verbalizáljuk azt? De tudunk-e 'semlegesen' látni, vagyis anélkül, hogy látásunkat befolyásolnák már meglévő (és szavakkal is kifejezhető) tapasztalataink és képzeteink?

A szavak / képek mibenléte és viszonya a legősibb idők óta foglalkoztatja az emberiséget, s manapság, az új multimediális forradalom sodrában talán még fontosabbak ezek a kérdések, mint valaha. Ugyanakkor egy másik korszak, a reneszánsz, a kulturális szimbolizáció egy olyan kifinomult és sokrétű gyakorlathoz jutott el, amelynek vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat a modern civilizáció értelmezéséhez is.

A jelen munka egészét formáló probléma képek és szövegek egymáshoz való viszonya, a kettő külön-külön és együttesen kultúraalkotó szerepe, illetve ezek befogadása és feldolgozása az értelmező közösségen belül. Az elméleti kérdésfeltevésen belül három irányban vizsgálódom: a szövegek / képek ontológiájának és fenomenológiájának területén (szemiotika, kép-elmélet); továbbá a (textuális / vizuális) képek hermeneutikájának, értelmezésének és interpretációjának területén (ikonográfia és ikonológia); végül a képek pragmatikájának területén (a képek funkciójának felismerése és elemzése a társadalmi használatban – kultúraelmélet).

Szőnyi György Endre
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A munka óriási területet fog át jól áttekinthető formában, s napjainkig tájékoztat a legfrissebb elméletekről, hipotézisekről. Plasztikusan bemutatja a tudománytörténeti folyamatokat, az elméletek és módszerek fejlődését, összefüggését. Számos eredeti felismerést tartalmaz, az elméleti fejtegetések és a leíró jellegű részek váltakozása jól olvashatóvá teszi e könyvet, s ebben a legjobb angolszász hagyományokat követi. Árnyaltan, inspiratív módon mutatja be az ikonológia posztstrukturalista fordulatához, szemiotika és ikonológia összekapcsolásához vezető folyamatokat. Jelentős hozzájárulás a tudománytörténethez és az elméleti gondolkodáshoz.

Tüskés Gábor
– – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Valóban igaz, hogy a szavakról és a képekről szóló modern gondolkodásnak ez az első, átfogó feldolgozása, amely magyar nyelven jelenik meg.

Kállay Géza