A 18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vettek részt, mint ahogyan az az abszolutizmus kori Európában megszokott volt. Ez az egyedülálló helyzet a Habsburg Birodalmon belül is külön fejlődési útra terelte az országot. A magyar rendek sajátos hatalma a vármegyerendszerre támaszkodott, széles körű jogosítványokkal rendelkeztek mind a törvényalkotás, mind az adókivetés terén. Az időnként összeülő országgyűléseken (diétákon) az uralkodónak a rendek küldötteivel kellett politikai alkudozásba bocsátkoznia.
A diéta a magyar rendek jogait jelenítette meg egy olyan intézményes formában, amelyet a király és az ország feloldhatatlan kötelékének tekintettek. Politikai konfliktusaik azonban a század második felében egyre élesebbek lettek, ugyanis a rendek a jogaikat és kiváltságaikat alkotmányosságként kezdték el értelmezni, majd ekként védelmezni. Magyarország parlamentarizmusának 18. századi története adja meg továbbá a kulcsot a reformkor megértéséhez is.
Az Országgyűlés Hivatala által 2015-ben útjára bocsátott A magyar országgyűlések története című sorozat jelen kötete a rendi diéták 1708 és 1792 közötti történetét és működését mutatja be.
Bíró Szilvia Arrabona. Katonai központ egy világbirodalom végvidékén Nemes Gábor Püspöki székhely. Győr a középkorban Nemes Gábor A Szent László-herma kalandos története Bagi Zoltán Pét...
Online ár:
1 267 Ft
Eredeti ár: 1 490 Ft
Online ár:
5 942 Ft
Eredeti ár: 6 990 Ft
Akciós ár:
2 400 Ft
Online ár: 7 600 Ft
Eredeti ár: 7 999 Ft
Online ár:
6 715 Ft
Eredeti ár: 7 900 Ft
Online ár:
8 415 Ft
Eredeti ár: 9 900 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján