Magyarország első városa Esztergom - Polgárság- és polgárháztörténet Esztergom királyi városában a keltáktól napjainkig

Összefoglaló

"Az első szent király itt született,
s azóta szent város ez." (Babits Mihály)

Esztergom a magyar államiság bölcsője, az Árpádkori Magyarország, politikai, kormányzati, gazdasági, kulturális, szellemi, egyházi központja. A magyar Sion. A szerző felmenői, három évszázada a város polgárai, belvárosi háza 177 éve, családja tulajdona. A polgárházával szomszédos telken 4 szer végeztek alapos régészeti ásatást. A régészeti leletek bemutatják a telek lakóit Kr. e 3500-tól a XVIII. század végéig. Az írott forrásokból pedig név szerint ismerjük a terület lakót 1777-től napjainkig. A kötet sajátos formájú, igazi helytörténet, hiszen az 1400 nm históriáján keresztül kinyílik az időkapu és megismerhetjük az itt lakókat, a polgárváros történetét, amit félkaréjként vett körbe ekkor a Kis-Duna és egyik ága. Valamint tágabb helyi, országos, nemzeti és nemzetközi összefüggéseket állít fel. A rendkívül alaposan, gazdag soknyelvű bibliográfiával, eredeti oklevelekkel alátámasztott munkában, olvasmányos formában számos rejtélyes történelmi kérdésre kaphatunk választ, például: hogy kik alapították a várost, hogyan nézett ki a kelta kori Esztergom, milyen volt az Árpádkori magyar főváros, hogy zajlott a tatár betörés, hogyan alakult ki a középkorban a kereskedő és iparos polgárság, kik a latinusok, mi köze Velencének és a velencei kalmároknak, vagy VIII. Kelemen pápának Esztergomhoz, honnan indult Juliánusz barát, hol lehet IV. Béla király sírja, hogyan épült fel újra többször Esztergom és a Bazilika. A mű mivel olyan terület históriáját mutatja be, ahol egy kapavágás után visszaköszön a magyar történelem, érdekes lehet mindenkinek, akit érdekel a múlt. Stílusa ismeretterjesztő, forrásai tudományos igényűek, így sokak érdekes olvasmánya lehet. A könyv külön aktualitása, hogy Esztergomot 2022 májusában a Bazilikában megyei jogú várossá avatták, és nemsokára feltárhatják IV. Béla második honalapító király és családja, Esztergomi síremlékét.

SZENDREI RÓBERT 1973-ban született Esztergomban, 4 gyermek édesapja. Felmenői 1741. december 2-án kaptak polgárjogot Esztergom Szabad Királyi Városában. Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán diplomázott jogászként, majd jogtudományból szakvizsgát tett. Jogi tanulmányai mellett történelmi, szociális munka, teológiai és az Egyesült Államokban a Niagara Egyetemen politológiai tanulmányokat is folytatott. Munkája során dolgozott már állami, minisztériumi, fővárosi önkormányzati, egyházi közigazgatásban, egyházmegyéknél, különböző egyházi szociális, egészségügyi, segélyszervezeteknél lát el főtanácsadói, vagy egyéb szakmai vezető feladatokat. Számos civil szervezet tagja, tisztségviselője, jelenleg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elnöke. Esztergomi témájú eddigi művei Osvai László-Szendrei Róbert: Esztergomi Családok, valamint Dr. Lőrinczy Rezsőről az Esztergomi Kórház alapító igazgatójáról írt munkája.